2025. 03. 17. hétfő
Gertrúd, Patrik
: 400 Ft   : 369 Ft Benzin: 625 Ft/l   Dízel: 687 Ft/l   Írjon nekünk HADITECHNIKA

A szomjoltó Pegasus - A siker küszöbén?

A szomjoltó Pegasus - A siker küszöbén?
Trautmann Balázs  |  2018. 09. 26., 12:45

Az Egyesült Államok elmúlt két évtizedének amúgy is zilált védelmi beszerzései közül változatos fordulataival egyértelműen kiemelkedik a Boeing KC–46A Pegasus tankergépek esete.

A történet azzal indult, hogy az amerikai légierő a teljes légi utántöltő flotta lecserélését tűzte ki célul. A három lépcsőre (KC–X, KC–Y és KC–Z) osztott folyamat első elemeként a már-már matuzsálemi korú KC–135E Stratotankerek részleges cseréjére nyílt lehetőség. Legalábbis ezt remélték az 1990-es évek legvégén, amikor az egész programot elindították. Akkor még nem tudták, hogy milyen hosszú és rögös út is vezet a legelső KC–46A hadrendbe állításához...

Több nekifutásból

2002-ben az amerikai védelmi minisztérium és a légierő a Boeing-ot választotta ki a fejlesztési és gyártási feladatokra, mondván, egyedül ez a cég rendelkezik a megfelelő képességekkel. A 2003-ban megkötött üzlet során a KC–767A látszott befutónak: hosszas politikai viták után 80 megvásárolt és 20 lízingelt példányra jelezte igényét a légierő, az Airbus által kínált KC–330-as helyett. A győztes a 767-200ER, míg az alulmaradt KC–330 az Airbus A330-200 utasszállító gépek átalakításaként repült.

A Pegasust különböző polgári utas- és teherszállító gépek elemeit felhasználva szerelték össze.

2003 decemberében azonban felfüggesztették a beszerzést, ugyanis súlyos korrupciós vádak merültek fel a 20 milliárd dolláros vásárlás körül. A kivizsgálás eredménye több letöltendő börtönbüntetés kiszabása, illetve a program 2006 januári leállítása lett. A KC–767-es így csak Japán (négy KC–767J) és Olaszország (négy KC–767A) légierejében jelent meg.

A probléma azonban megmaradt: az Egyesült Államokat ért 2001. szeptember 11-i terrortámadást követő műveletekben a végletekig kizsigerelt KC–135 Stratotankereket és a DC–10-30CF teher/utasszállító gépek alapján épített KC–10 Extender stratégiai légi utántöltőket mihamarabb le kellett cserélni. 2009 szeptemberére a legöregebb, még Pratt & Whitney TF–33-PW-102 hajtóművekkel felszerelt KC–135E-ket kivonták, de a modern, turbofan hajtóművekkel átépített KC–135R-ek sem lettek fiatalabbak. 2007. január 30-ig megint a két óriás, az európai Airbus és az amerikai Boeing adta be ajánlatát a légierőnek, frissítve a felkínált, de alapjaiban azonos típusokat. Hosszas küzdelem és számos politikai, jogi csatározás után a kisebb, de a KC–135-ösök méretét sokkal jobban megközelítő, így jóval kevesebb logisztikai problémát okozó (a gépek állóhelyének mérete, s az ezek megnöveléséhez szükséges repülőtér-átépítések hiánya volt az egyik döntő szempont) 767-es nyert 2011. február 24-én. A Boeing előtt megnyílt az út a tervezett 179 példány legyártása előtt, amely több mint 43 milliárd dollárt jelent majd a cégnek.

Csúcstechnika a pilótafülkében is.

Az alapoktól

A típus maga egy egészen érdekes hibrid lett. A repülőgép hivatalosan egy vadonatúj, a program során kifejlesztett polgári teherszállító változat, a 767-2C átépítése. A gép a 767-200-as változat rövidebb, a teherszállítási feladatnak megfelelően megerősített és bal oldalon nagyméretű ajtóval készült törzsét kapta meg, amelyre a 767-300ER nagyobb és tovább erősített szárnyai, illetve a 767-400ER vízszintes vezérsíkja került fel. A pilótafülke még egy generációt lépett tovább: a vadonatúj 787-800-as utasszállító színes, nagyméretű LCD-kijelzőkre alapozott műszerfalát és berendezéseit integrálták a „veterán” 767-es orrába. Ez nem véletlen: egy katonai vagy polgári repülőgép modernizálásánál általában az avionikai rendszerekhez kell komolyabban és gyakrabban „hozzányúlni” és nem például a törzsszerkezethez. Szintén örökség a gép egyik legfontosabb eleme, a merev légi utántöltő cső: ez a KC–10-esről érkezik, persze továbbfejlesztett változatban. Ennek megfelelően ma már a tanker és a légi utántöltésre váró gép összekapcsolódását segítő boom operátor munkáját komoly 3D-s kamerarendszer képe támogatja.

A sorozatgyártás már elkezdődött.

A szárnyak alá két Pratt & Whitney 4062 típusú, nagy kétáramúságú és tolóerejű, de mérsékelt fogyasztású hajtómű került; ezek várhatóan még sokáig megfelelő alkatrészellátottsággal rendelkeznek majd (ellentétben az ősöreg, még több típuson is alkalmazott TF–33-asokkal). A gép teherszállítási feladatoknál közel 30 tonnát képes a fedélzetére venni, akár 18 darab 463L szabvány raklapra szerelve. Ha utasokat kell vinnie, 114 katona vagy civil számára elegendő, turista osztályú szék fér el. Sebesültszállítási bevetéseken hordágyakkal 24 fekvőbeteget, illetve 34 ülni képes személyt tud kimenekíteni.

A közvetlen előd, a KC–767A.

A KC–46-os elsődleges munkája persze a többi repülőgép üzemanyaggal történő légi ellátása lesz. Ehhez a már említett, a törzs hátsó része alatt elhelyezett, távirányítású merev légi utántöltő cső mellett egy-egy, a két szárny alján található, Cobham RP–910E-75 WARP hajlékony csöves konténer is segítséget nyújt. Utóbbira egyrészt az amerikai haditengerészet és tengerészgyalogság gépeinek „itatása” miatt van szükség, másrészt számos NATO-tagállam és több, az Egyesült Államokkal szövetséges ország légiereje használja még ezt a rendszert. Márpedig a következő évtizedek légi benzinkútjaként a Pegasusnak mindenféle utántöltési móddal kompatibilisnek kell lennie.

A két gép összekapcsolódását a KC–46-os esetében is ember irányítja.

 

Kicsit drágább

Az amerikai adófizetők pénzének védelme érdekében olyan szerződés született, amely szerint az esetleges költségtúllépések a Boeing céget terhelik. Magyarán: a vállalatnak abból az összegből kell megoldania a fejlesztést, a teszteléseket, majd a sorozatgyártást, amiben a vevővel megegyeztek. Természetesen szinte lehetetlen, hogy egy ennyire összetett programnál ne legyen csúszás; ez esetben is így történt. Az első tesztrepülésre még 2014. december 28-án került sor, amikor az EMD-1 jelű tesztgép hagyta el a Boeing Paine Field melletti repülőterének betonját. Igaz, ekkor még csak az „alapgép”, vagyis a szabvány szürkére festett 767-2C repült. A legelső tankergép felszállására 2015. szeptember 24-ig, míg az első légi utántöltésre 2016. január 24-ig kellett várni. Idén áprilisban pedig elkészült és felszállt a negyedik, egyben utolsó tesztgép is.

A továbbfejlesztett „benzinkút”.

Azt már ekkor látni lehetett, hogy az eredeti szerződésben szereplő, 2017 augusztusára leszállítandó, 18 hadra fogható KC–46-os nem készül el. A többszöri határidő-módosítás után úgy tűnik, leghamarabb 2018 végén veheti át az első, sorozatgyártott gépet az amerikai légierő, így az ez év októberére ígért 18 gép és 9 légi utántöltő cső csak 2019 tavaszának végére kerülhet a birtokukba. A csúszás sokba kerül a Boeing részvényeseinek: legalább 2,9 milliárd dolláros számlát kell a cégnek állnia a Pegasus-programmal kapcsolatban. Talán nehéz elhinni, de még így is megéri a védelmi- és légiipari óriásnak az üzlet. Egyrészt sikerült kifejlesztenie a következő generációs tankertípust, méghozzá úgy, hogy garantált piaca van – az Egyesült Államok légiereje. Másodszor távol tartották a világ darabszámban, értékben és presztízsben is magasan legfontosabb tankerpiacától az európai riválist és annak gépét. Harmadrészt a cég okkal és joggal számíthat arra, hogy a következő tenderen akár a továbbfejlesztett (így távolról irányított felderítő- és támadógépek automatikus utántöltésére is alkalmazható) KC–46A-val komoly esélyekkel indulhat. A KC–Z projektről még csak korai, kifejezetten elméleti viták folynak: az már valószínű, hogy e fázisban már egy olyan típust keresnek majd, amely „lopakodó”, s megfelelő önvédelmi rendszerekkel alkalmas az ellenséges területek feletti utántöltésre is. Itt azonban az öreg 767-esnek már semmi keresnivalója nem lesz.

Erre is képesek: tanker tölt tankert.

Forrás: honvedelem.hu

Ha tetszett a cikk, kövesse
a JETflyt a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 02. 25., 11:36
Február 24-től elindult az Ifjúsági Pilóta Program (IPP) 2025-ös jelentkezési időszaka, amely országos lefedettséggel kínál lehetőséget a repülés iránt érdeklődő fiatalok számára. A program célja, hogy a 14–18 éves korosztály számára biztosítson egy átfogó, több lépcsős képzési rendszert, amelynek során a résztvevők vitorlázórepülő-képzésben vehetnek részt.
2025. 02. 25., 08:45
Hozott is változást meg nem is a sokáig várt-követelt Lockheed Martin F-16AM/BM Fighting Falconok megjelenése Ukrajna felett. A sajtócikkek és a politikusok nyilatkozatai a végletekig felkorbácsolták a várakozásokat - ehhez képest persze csalódást okoz az eddig nyilvános forrásokból ismerhető eredmény.
2025. 02. 20., 11:04
2024 november első felében immár nyolcadik alkalommal tartották meg a CRUZEX-et. A legnagyobb latin-amerikai légierő gyakorlaton ezúttal 16 országból 3000 katona és 100 repülő eszköz vett részt.
2025-03-14 15:10:30
A legmodernebb technológiákkal gazdagodott a honvéd tisztképzés – jelentette ki Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium (HM) parlamenti államtitkára Szolnokon, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar campusán, ahol szimulátorokat és speciálisan a légi közlekedésre fókuszáló kibővített valóságlaboratóriumot (XR-labor) adtak át.
2025-03-06 12:26:06
Március 5-én Szolnokról indult útnak az MH Kiss József 86. Helikopterdandár egyik Airbus H145M típusú forgószárnyasa Pristinába, hogy a NATO koszovói békefenntartó erő (KFOR) kötelékében részt vegyen annak műveletében.
2025-02-19 12:06:58
A Saab AB 2025. február 18-án új irodát nyitott Budapesten. A Magyar Honvédség, a svéd vállalat és a hazai védelmi ipar szereplői a jövőben kiemelt figyelmet fordítanak az avionikai fejlesztésekre, amelynek érdekében 2025-ben egy közös Légiképesség-fejlesztési Központot is létrehoznak.
2025-02-19 11:42:48
A szolnoki helikopterdandár forgószárnyasai február második felében a Bakonyban, a Kőrös-hegyi gyakorló- és lőtéren tartanak képességfenntartó lövészetet, ennek keretében először hajtanak végre éleslövészetet a Magyar Honvédség újonnan rendszerbe állított H225M típusú helikopterével – jelentette be a honvédelmi miniszter.
   MÁSOK ÍRTÁK
2025. 03. 14., 15:02
Közepes méretű rakéta szállt Tatárszentgyörgy fölött március 10-én. A több méter hosszúságú, 30 kilogrammos eszköz 1000 méteres magasságban repült. Felemelkedése elégedettséggel töltötte el a szemlélőket. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) hallgatói a honvédség segítségével indították a Mokka rakétatesztet.
2025. 03. 10., 09:40
A MH Kiss József 86. Helikopterdandár megtartotta a 2025. évi első éleslövészetét a Bakonyban mely egyúttal egy újdonságot is tartalmazott. Először került sor a 2023-ban hadrendbe állt H225M SOF (Special Operations Forces) besorolású HForce képességgel ellátott gépek éleslövészetére.
2025. 03. 06., 10:15
A Sikorsky ikonikus forgószárnyasa, az SH-3 Sea King az Egyesült Államokon kívül további tizennégy ország felségjelével repült és négyben gyártották is.
2025. 03. 04., 12:55
A brazil gyártó idén akár 280 repülőgépet is átadhat a megrendelőinek.

  Legfrissebbek most

„A szabadság nem ajándék, hanem örökségbe kapott kincs, amit meg kell védeni. Önök az elmúlt években bizonyították, hogy készen állnak a magyar égbolt védelmére” – fogalmazott Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter Kecskeméten, az MH vitéz Szentgyörgyi Dezső 101. Repülődandár március 15-ei ünnepi állománygyűlésén.

  HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Amennyiben feliratkozik alkalmi hírlevelünkre, postafiókjába küldjük a legfrissebb híreket!

E-mail cím:

Megszólítás:


A hírlevél feliratkozáshoz el kell fogadni a feltételeket.

Feliratkozás most

  Háború Művészete magazin

A II. világháború csendes-óceáni hadszínterét kezdetben a japán flotta uralta. A Pearl Harbor utáni hónapok a nyugati szövetségesek számára valóságos vesszőfutást jelentettek, amelynek során számos hadihajót és tengerészek ezreit vesztették el.