Milliárdos fejlesztési tervek a légierőnél

A légierő 70. születésnapja alkalmából konferenciát rendeztek a Hadtörténeti Múzeumban. Ezen Szekeres Imre hazánk új katonai és védelmi stratégiájának főbb elemeit is ismertette. A honvédelmi miniszter arról szólt, hogy hagyományos értelemben vett katonai veszély nem fenyegeti hazánkat. Emellett védelmi politikánkat az határozza meg még, hogy csatlakoztunk az EU-hoz és a NATO-hoz, s a szövetségen belül kell meghatározni helyünket. Szekeres Imre kiemelte: az elmúlt években jelentősen nőtt a kockázatok köre a világban, melyek új típusúak és globálisak. Változatosabb formában jelennek meg és a kevésbé láthatóak, mint a hagyományos fenyegetések. E körbe sorolta a tárcavezető a tömegpusztító és vegyi fegyverek terjedését, az ezzel kapcsolatos ismeretek szabadabb áramlását.

Ugyancsak gondot jelenthet a nemzetközi terrorizmus összefonódása. Magyarországnak – földrajzi elhelyezkedéséből fakadóan – a környezetünkben lévő instabil térségek is nagy kihívást jelentenek. A régió gazdasági instabilitása, az illegális migráció azok az események, melyekre fel kell készülnünk – fogalmazott Szekeres Imre, aki hozzátette: az ipari és természeti katasztrófákra is megfelelő választ kell tudni adnia a hadseregnek. A hatékony védelempolitika alappillére az együttmüködés – hangsúlyozta a honvédelmi miniszter. Az ország katonai védelme nemzeti ügy. Ugyanakkor rendelkeznie kell a honvédségnek a NATO keretein belül gyorsan telepíthető és rugalmas erővel is. Mindehhez fontos fenntartani és fejleszteni a meglévő képességeket.

Ebben a megváltozott rendszerben kiemelt szerepet kap a légierő mindhárom eleme: a légtérellenőrzés, a szállítás és a harci-támogató. Szekeres Imre kiemelte: miután csatlakoztunk a NATO-hoz, hazánk légtere egyben szövetségesi légtér is lett. Ennek megfelelően nem csupán a magyar légteret kell védenünk, hanem képesnek kell lennünk a számunkra kijelölt NATO légtér védelmére is. Ugyancsak kiemelt szerepe van a légierőnek a terrorizmus elleni harcban. A honvédelmi miniszter e körben a Renegade-müveletet említette meg. Mivel hazánktól távol is szolgálnak csapatok, kiemelt szerep hárul a légi szállításra. A nehezen megközelíthető terepen – például Afganisztánban – pedig a harci helikoptereké a főszerep. Szekeres Imre elismerte, hogy e két területen vannak még hiányosságok, amiket azonban a közeljövőben orvosolni szeretne a hadvezetés.

A légi szállítás terén jelentős előrelépés, hogy a NATO Pápára telepíti a fő hadmüveleti bázisát. Itt három C-17-es szállítógép állomásozik majd. Addig – a prágai döntés értelmében – átmeneti képességeket kell fejlesztenünk és fenntartanunk. Erre a célra An-24-es (?) gépeket újítunk fel. A hadsereg rendelkezik még 5 darab An-26-os géppel is, melyet 2002-2003-ban felújítottunk, s melyek intenzíven kihasználtak. A helikopteres szállításra jelenleg Mi-8-as és Mi-17-es gépek állnak a hadsereg rendelkezésére. Szekeres Imre rámutatott: a Mi-8-asok mára elavultak, és nem is lehetne hatékonyan rendszerben tartani őket. A Mi-17-eseket 2008-2009-ben felújítjuk, öt darabot pedig modernizálunk is. Ennek költségei 5 milliárd forintra rúgnak. A honvédelmi miniszter azt is bejelentette, hogy további Mi-17-eseket vásárolna az ország. A program évente 9 milliárd forintot emésztene fel.

Ami a harci helikoptereket illeti, Szekeres Imre kiemelte, hogy a rendelkezésünkre álló Mi-24-esek alkalmasak a NATO-missziókban való részvételre, a teljes körü együttmüködésre. A gépeket a felújítás után 2020-ig lehet rendszerben tartani. A honvédség nyolc Mi-24-essel rendelkezik egyébként, négy darab pedig tartós tároláson van hazánkban. Magyarország az afganisztáni müveletekhez egyébként két harci és két szállítóhelikoptert ajánlott fel. Igaz ezek csak modernizáció és felújítás után lesznek bevethetőek. Erre a tárca keresi az együttmüködést más szövetségesi tagállamokkal. A jelenleg hadrendben lévő harci repülők, a 16 darab MiG-29-es, illetve a 9 darab L-39-es mára elavult. A hadrendből való kivonásuk már megkezdődött és 2009-re fejeződik be.

Szekeres Imre megemlítette, hogy a beszerzett 12 plusz 2 darab Gripen minden tekintetben megfelel a kor követelményeinek. Igaz, a tárcavezető szerint ugyanakkor a kiképzett hajózóállománynak nem elegendő a bérletben kapott repülési idő. Ezért más módon kell növelni azt, hogy megmaradjon a magas szintü harckészültség ennél a testületnél is. Amennyiben nem találja meg a hadsereg a módját annak, hogy kiegészítő repülési időhöz jussanak a pilóták, akkor évről-évre nőne az igény és a lehetőség közti szakadék – fogalmazott a honvédelmi miniszter, aki három opciót vázolt fel. Az optimista verzió szerint hazánk venne, vagy bérelne még 14 Gripent, ám erre jelenleg nincs pénz. Esetleg L-159-es gépekre vásárolhatnánk még repülési időt, ám akkor a pilóták kiszolgáltatottak lennének a bérbeadó országnak. Ötlet szintjén felmerült, hogy rendszerben tartanánk a MiG-eket, ez azonban drága lenne, s viszonylag kevés repülési órát lehetne elérni vele. A svédek egyébként felajánlották, hogy növelik a bérleti szerződésben foglalt repülési időt, ám akkor jelentősen megnőnének a költségek, ráadásul fokozottabb igénybevételnek lennének kitéve a gépek. Nem marad más hátra, mint hogy 12-14 alacsony költségü gép után nézzen a hadsereg. Szekeres Imre hangsúlyozta: a csehek felajánlották, hogy jelképes áron eladnának hazánknak L-159-es repülőket. Ezek gyakorlatilag vadonatúj, alig 50 órát repült gépek. Azonban jelenleg még nem tudni, hogy mennyibe kerülne a felújításuk. Ugyanis a gépek az elmúlt időszakban lezsírozva álltak a hangárban, s használatuk előtt mindegyiket át kellene vizsgálni, az állásban elöregedett alkatrészeket pedig ki kellene rajtuk cserélni.

A légierő nem lehetne meg a földi ellenőrzés nélkül. Az országban jelenleg két úgynvezett 3D radar van: Békéscsabán és Bánkúton. Szekeres Imre hangsúlyozta: hazánknak szüksége van a harmadik Tubesre tervezett radarra is. A honvédelmi miniszter hozzátette: annak telepítése függ a jelenleg is zajló pertől és a helyi társadalom ellenállásától, azonban máris késében van a tárca. A késedelem miatt a jelenlegi radarhálózatot fel kellett újítani, ami 32 milliárd forintba került. Ráadásul a milliárdokért felújított radarokat abban a pillanatban kivonják a rendszerből, mihelyt a 3 3D radar megkezdi müködését. Megkezdődött a mobil radarok beszerzése is, mely 3 évtizedre oldja meg a hadsereg ilyen irányú igényeit. A veszprémi radarvezetési központ modernizációja pedig 2010-ben fejeződhet be.

A légvédelmi rakéták esetében a tárca 2011-ig újabb 140 Mistral beszerzését tervezi – mondta Szekeres Imre, aki hozzátette, hogy rendelkeznek a beszerzéshez szükséges forrással. A már rendszerben lévőkhöz a napokban készültek el a mobil hadvezetési pontok, s így gyakorlatilag már mindenben megfelelnek a NATO elvárásainak. A katonaság által jelenleg is használt KUB-ok még 2016-ig maradnak rendszerben. Akkor pont ötvenévesek lesznek a rakéták, s meglehetősen előrehaladott lesz az elöregedési folyamatuk – fogalmazott Szekeres Imre, aki elmondta: azt szabta feladatul, hogy még az idén készüljön átfogó javaslat egy modern rakétarendszer telepítésére. A honvédelmi miniszter hangsúlyozta: a légierő jelenleg is teljesíti a feladatát, s megkezdődtek a sok irányú, ám egységes fejlesztések. Ezek nagy részéhez a forrás is biztosított.