2025. 04. 02. szerda
Áron
: 401 Ft   : 371 Ft Benzin: 625 Ft/l   Dízel: 687 Ft/l   Írjon nekünk HADITECHNIKA

Madarak a vasmadarak ellen

JETfly  |  2009. 01. 19., 07:00

A múlt heti, rendkívüli sajtóvisszhangot kiváltó repülőgép-baleset okán méltán merül fel a kérdés, hogy miként képes egy közepes méretű madár, vagy kisebb méretű madarak raja több tíz tonna tömegű repülőszerkezetet olyan mértékben megrongálni, hogy az a földre, illetve jelen esetben a Hudson folyó vízére leszállni kényszerüljön. Cikkünkben a madarak repülőgépekre gyakorolt negatív hatását, és a szerencsésen végződött baleset körülményeit boncolgatjuk.

Mindenekelőtt azonban le kell szögezni, hogy a múlt héten szerencsétlenül járt Airbus A320-as repülőgép utasai és a személyzet is hálát adhat a sorsnak, hiszen rendkívül ritkán fordul elő, hogy röviddel felszállás után, mindkét hajtómü kiesése mellett, a fagyos vízre végrehajtott kényszerleszállást mindenki túléli, sőt még a gép is viszonylagos épségben marad.

A vízfelületen történő landolások jelentős része géptöréssel végződik. A US Airways A320-as repülőgépe viszont egészben maradt, hála a kapitánynak, aki egészen lapos szögben tudta az utasszálltót a vízre tenni

A problémakör megértéséhez először is érdemes egy kicsit elmerülni a mai korszerü utasszállító repülőgépek sugárhajtómüveinek müködési elvében. Általában véve a gázturbinás sugárhajtómüveket négy részre oszthatjuk. Ezek - elölről haladva - a kompresszor, a tüzelőtér, a turbina és a fúvócső. A kompresszor a környezeti levegőt beszívja, öszesüríti, majd a tüzelőtérbe juttatva ott tüzelőanyagot fecskendeznek hozzá. A tüzelőtérben létrejövő égés során felszabaduló hő a turbinára jutva megforgatja azt, vagyis munkát végez.

A turbina egy közös tengelyen megforgatja azt a kompresszort, ami az imént állította elő a tüzelőtérbe besürített levegőt, amihez tüzelőanyagot keverve a turbinát meghajtó égésgázt kapjuk. Ez egy körfolyamat, a kompresszor - tüzelőtér - turbina triót pedig gázgenerátornak hívják. Ez a lelke a rendszernek, hogy ezután sugárhajtásra, vagy tengelyek forgatására használjuk, az már attól függ, hogy a turbina után szabadon távozó égésgázok még jócskán meglévő energiáját miképp hasznosítjuk.

Ha repülőgépünk viszonylag lassú típus, elég, ha a kilépő gázok sebessége helyett annak csak a tömege nagy. Ráadásul a nagy sebességgel távozó forró gázok zajhatása is jelentős. A zaj pedig nem csak kellemetlen, de egyben veszteség is. Ha az átáramló levegő tömegét kívánjuk megnövelni, használjunk légcsavart. De a légcsavar csak alacsonyabb sebességekre jó, a mai utasszállító repülőgépek 800-900 km/órás sebességéhez leginkább a sugárhajtómüvek kompresszorainak és a nagyméretü légcsavaroknak egyfajta keverékét használják. Ezek a jókora "csőlégcsavarok" vagy ventillátorok a mindössze néhány tollból álló hagyományos légcsavarokhoz hasonlóan a turbina utáni gázáramba helyezett ún. szabadturbináktól kapják meg a hajtást, a fent említett gázgenerátorokkal direkt kapcsolatuk nincs. Az általuk szállított levegőnek csak egy kis hányada (egyharmada, egyötöde) jut a belső áramba, ellátva a kompresszort levegővel. A többi egyszerüen megkerüli az egész belső kört, hőmérséklete alig nő, így alkalmas a turbinából kilépő gázok zajának elfedésére is. Az ilyen hajtómüvek csak a hangsebesség alatt képesek megfelelően müködni, de ott rendkívül gazdaságosak, ezért és az alacsony zajszintjük miatt a polgári légiközelekedésben a leginkább elterjedtek. Azonban relatív nagy átmérőjük okán nagyobb valószínüséggel szívhatnak be nagyobb testü madarakat, mint kisebb átmérőjü katonai társaik.

Minél nagyobb az átmérő, annál kisebb hozzá képest a beszívott madár, idegen tárgy stb. Persze, - mint ez a mostani esetnél is megtörtént - sok lúd disznót győz, azaz sok nagytestü madár már komoly károkat is okozhat

Ha a ventillátor külső részének verődik az idegen tárgy vagy madár, úgy az a lapátokon szétverődve a külső áramba kerül, majd szétaprítva nagy sebességgel távozik. Ha csak nem volt olyan nagy, hogy letörje a lapátokat.Ha azonban a belső - a gázgenerátor - áramába jut, úgy a kompresszort eltömheti, a gázhő megszaladhat, a tüzelőtérben lángleválás, mindezek eredményeként hajtómüleállás jöhet létre. Kis magasságon pedig az idő hiányában az újraindítás sem mindig biztosított, pláne egy sérült hajtómünél. Kettőnél meg végképp.

A repülőterek a nagy zaj ellenére egész komoly élővilággal rendelkeznek, így az ütközés veszélye sajnos magas. Míg a kistestü állatokat jószerivel számüzni lehet a pályák környékéről, addig a madarakkal különösen sok gond van. Egyrészt a szárnyasok rendkívül gyorsan alkalmazkodnak a környezethez, a repülőgépek zaja egyáltalán nem hat rémisztően rájuk. Másrészt a repterek zaját elnyelni hivatott véderdőkben szívesen telepszenek meg. Jelenleg nincsen semmilyen módszer arra, hogy a repterektől száz százalékos bizonyossággal távol tarthassuk azokat. A reptereket igyekeznek úgy kialakítani, hogy a természetes és épített környezet „madárellenes” legyen, azaz ne legyenek magvat termő növények a környéken, az épületek ne nyújtsanak fészekrakó helyet, illetve maga a reptér – ha új létesítéséről lenne szó – ne legyen vonulási útvonal közelében. Alkalmaznak továbbá ragadozókat, héjákat, ölyvöket, sólymokat is, illetve különböző rendszertelenül megszólaló, illetve felvillanó hang- és fényjelzésekkel próbálják elijeszteni a kéretlen madarakat.

 A madarakkal való ütközések kétharmada a földfelszín fölötti első harminc méteren következik be

Miért is ölnek euromilliárdokat a repterek madármentesítésére? Egyrészt a repülőgép legdrágább eleme maga a hajtómü, másrészt a madarakkal való ütközések, illetve a beszívások leszállás vagy felszállás közben, vagy nem sokkal utána következnek be. A legkritikusabb magasság ebből a szempontból a földfelszín fölötti első harminc méter. A madarakkal való ütközések kétharmada itt történik. Ugyanakkor ezer méteres magasságban is előfordulhat, igaz, erre már csak nyolc százalék az esély.

A felszállás során vagy az azt követő beszívások rendkívül nehéz helyzetbe hozzák a pilótákat. Ha a repülőgép még nem emelkedett el, akkor nem biztos, hogy még van elegendő távolság ahhoz, hogy a gép a pálya vége előtt meg tudjon állni. Ilyenkor egy hajtómüvel kell egy utasokkal megrakott, kerozinnal feltöltött, tehát nehéz gépet a levegőbe emelni, majd újra leszállni vele. Hasonlóan kellemetlen a helyzet, ha felszállás után, emelkedés közben történik a beszívás.

A múlt heti baleset több szempontból is rendkívülinek számított. Először is 975 méteres magasságban történt a beszívás. Másrészt nem egyetlen madárról, hanem madárrajjal való ütközésről volt szó, melynek során mindkét hajtómü szinte azonnal leállt. Harmadrészt a pilóta sikeres leszállást hajtott végre a vízre, géptörés nélkül. Negyedrészt mindegyik utas sértetlenül túlélte a balesetet. Sajnos a vízre végrehajtott leszállások általában emberéletekbe szoktak kerülni, és arra is van példa, hogy senki sem éli túl. 

Az utasok két tényezőnek köszönhetik életüket: az egyik a repülőgép, amin ültek. Az európai Airbus repülőgépgyártó A320-as típusa számos jó tulajdonsága között említhető a kiváló, vitorlázó gépeket idéző „siklószáma”, azaz a repülőgép siklás során adott távolság megtételéhez meglehetősen kevés magasságot veszít.

A másik és fontosabb tényező a kapitány – Chesley B. "Sully" Sullenberger, az egykori vadászpilóta - felkészültsége, aki a repülőgép eme jó tulajdonságát kihasználva rendkívül lapos szögben, meglehetősen alacsony sebességgel tette le a repülőgépet a folyóra. Mint már említettük ez a leszállás az a kivétel, ami a szabályt erősíti.

Ellenpéldaként felhozhatjuk az 1996-ban szerencsétlenül járt etiópiai légitársaság Boeing 767 repülőgépét. Itt a 175 utasból 123 hunyt el, köztük országunk akkori kenyai nagykövete, Annus Antal. A repülőgép közvetlenül a vízre végrehajtott leszállás előtt balra dőlt, így a hullámokba ütköző, balszárnyra ható erő gyakorlatilag kettétörte a repülőgépet. A leszállást sajnos „rendkívül megnehezítette”, hogy még az utolsó pillanatokban is dulakodás folyt a pilótafülkében a személyzet és a gépeltérítők között.

A madarakkal való ütközésre számos példa van mind a polgári, mind a katonai repülésben, hazánkban is többször előfordult már hasonló eset, egy MiG-29-es vadászgépet például úgy hozott vissza a földre a pilóta, hogy a teljesen összetört kabintető miatt előre semmit sem látott. Eddig, és ezentúl is lesznek madarakkal való ütközések, ezek kimenetele pedig mindig kétséges marad...

Ha tetszett a cikk, kövesse
a JETflyt a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 31., 09:15
Február 6-án tette közzé az ukrán védelmi minisztérium az első képet egy, már hazai felségjelzéseket viselő Mirage 2000-5F-ről. A kétüléses változatot ábrázoló kép felirata szerint ráadásul az első példány már Ukrajnában van.
2025. 03. 21., 09:15
2006. március 21-én nagyszabású eseményre, a Magyar Légierő első öt JAS 39 Gripenjének (3 C és 2 D változat) érkezésére várták a sajtó képviselőit a Kecskeméti Repülőbázison. A repülőgépeket a Magyar Légierő négy, illetve a Svéd Légierő három hajózója repülte hazánkba. A kétórás út a Svéd Védelmi Beszerzések Hivatalának linköpingi területéről indult.  
2025. 03. 10., 09:05
A szokásosnál is nagyobb vihart kavart az Azerbaijan Airlines 2024. december 25-én Bakuból Groznijba tartó 8243-as járatának katasztrófája. A gép a kazahsztáni Aktau repülőterétől nem messze zuhant le: az utolsó másodpercekről kamerafelvétel is készült. A gépen 67-en voltak - 29 személy élte túl a becsapódást.
2025-03-19 12:57:23
Az Emirates újabb hét új várost jelentett be, ahová a vadonatúj Airbus A350-es repülőgépeivel repül majd. Az Emirates A350-es repülőgépei három osztályon 312 utas számára biztosítanak helyet, beleértve 32 teljesen síkba dönthető Business Class ülést minibárral és személyre szabható világítással, 21 Prémium Turista osztályú széket, valamint 259 tágas Turista osztályú ülést.
   MÁSOK ÍRTÁK
2025. 04. 02., 12:29
Bócsa szélén a Kukla Csárdához tartozó területen látható egy szovjet gyártású Li-2-es repülőgép.
2025. 04. 01., 11:58
Január elsejétől új parancsnok irányítja a szolnoki MH Kiss József 86. Helikopterdandárt. Elődjéhez, az MH Összhaderőnemi Műveleti Parancsnokság parancsnokhelyettesének kinevezett dr. Bali Tamás dandártábornokhoz hasonlóan Kovács Krisztián ezredes is szállítóhelikopteres múlttal érkezett a parancsnoki beosztásba.
2025. 03. 31., 12:34
A Renegade gyakorlat egy repülőtér életében nagyon fontos művelet, ahol egy idegen-, önmagát nem azonosító légi járművet földre kényszerítenek, majd személyzetét előállítják a hatóságoknak.
2025. 03. 28., 22:43
Az ejtőernyősök napja minden évben az egyik leglátványosabb honvédségi ünnepség. Idén is minden meghívott a levegőt kémlelte Szolnokon, amikor több tucat katona ejtőernyős ugrással tisztelgett az egykori bátor hősök előtt.

  Legfrissebbek most

2025. április 2-án, szerdán érkezett meg Bulgáriába az első F-16 Block 70-es vadászbombázó. A légierő legújabb típusát ünnepélyes keretek között fogadták a Graf Ignatievo légibázison.

  HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Amennyiben feliratkozik alkalmi hírlevelünkre, postafiókjába küldjük a legfrissebb híreket!

E-mail cím:

Megszólítás:


A hírlevél feliratkozáshoz el kell fogadni a feltételeket.

Feliratkozás most

  Háború Művészete magazin

A II. világháború csendes-óceáni hadszínterét kezdetben a japán flotta uralta. A Pearl Harbor utáni hónapok a nyugati szövetségesek számára valóságos vesszőfutást jelentettek, amelynek során számos hadihajót és tengerészek ezreit vesztették el.

  NÉPSZERŰ HÍREK