Koncepcióváltás

2008. január elsejétől egyesített vezérkar látja el az osztrák fegyveres erők irányítását Salzburgból. Mindez nem jelenti azt, hogy a légierő további csökkentésen megy keresztül, az eddigi alakulatok és eszközeik megmaradnak. A légvédelem állományába tartoznak változatlanul a vadászgépek, a légvédelmi tüzérség és a radaregységek, a támogató alakulatok pedig a légi szállítást biztosítják merev- és forgószárnyú repülőeszközeikkel.

Légvédelmi és vadászmüveletek

A lejárt üzemidejü Saab J-35OE Draken kivonását követően átmeneti megoldásként a svájci légierőtől lízingeltek 12 F-5E gépet három évre. Ezzel kitöltik a Draken kivonása és az új Eurofighter Typhoon rendszerbe állítása közötti ürt 2007-2008-ig. A 12 F-5E jelenleg Graz Thalerhof közelében a Nittner légibázison állomásozik, a 2. légtérellenőrző ezred megnevezéssel. Az ezred parancsnoka, Günther Taschler őrnagy mutatta be számunkra az F-5-ösökkel repülő "Párduc" századot és annak feladatait. Látogatásunk idején 21 kiképzett pilóta szolgált az alakulatban, közülük 18-an az F-5-össel, hárman pedig a Saab 105OE géppel repülnek. Alapfeladatuk az osztrák légtér védelme, ez azt jelenti, hogy állandó készültségi szolgálatot látnak el. A QRA (Quick Reaction Alert) mellett a század folyamatosan hajt végre kiképzési repüléseket is, elfogást és manőverező légi harcot gyakorolva. A QRA szolgálatot 2005 tavaszától vették át a Drakenektől, és a tervek szerint 2008 tavaszáig az F-5-ösökkel látják el ezt folyamatosan. Pontosabban mindez csak a nappali órákra vonatkozik, napkeltétől napnyugtáig. Az F-5-ösök ugyan alkalmasak az éjszakai elfogásokra is, de az osztrák pilóták alacsony száma és egyelőre kevés tapasztalata a típuson korlátozó tényező.

Ha azonban a szükség úgy hozza, mint pl. az amerikai elnök látogatása vagy más prominens politikusok találkozója idején, a QRA szolgálatot kibővítik a nap 24 órájára. Előfordult olyan eset is, amikor egy F-5-ös géppár állandóan a levegőben őrjáratozott. Az alkalmazott fegyverzet a két beépített M-39A gépágyú egyenként 280  lőszerrel és két AIM-9P4 vagy P5 Sidewinder rakéta. A készültségben álló két gépen kívül előkészítve vár egy harmadik is, amely tartalékként szolgál müszaki hiba esetére. A reakcióidő egy gépnek öt perc, kettőnek hét perc a riasztástól mérve. Ha póttartályt is felszerelnek, akkor az őrjáratozási idő 1,5 órára tolható ki.

Az osztrák F-5-ösök több módosításon estek át, hogy megfeleljenek a hazai légügyi hatósági követelményeknek. Módosult a müszeres leszállí­tórendszer (ILS), különálló UHF és VHF frekvenciatartományban üzemelő transz­pondereket szereltek be további tartalék berendezésekkel. A svájci légierőben csak UHF kommunikáció volt.

A pilóták rendszeresen látogatnak el Svájcba, ahol az ottani F-5-ösök ellen gyakorolják a légi harcot, valamint ott kerül sor a gépágyús éleslövészetekre, vontatott célzsákokra. Az együttmüködés régebbre nyúlik vissza, a nemzetközi Amadeus hadgyakorlatokon már 2001-ben is részt vettek osztrák pilóták, még a Draken gépekkel. Ez kiváló lehetőséget nyújtott a DACT (Dissimilar Air Combat Tactics) légi harcokra, amelyekre a Payerne bázisról felszállva került sor. A Drakenek többször megfordultak az angliai Waddigtonban és a svédországi Angelholm-ban is hasonló célból. Az F-5-ösre történő átképzés mindössze 4-5 hetes volt, a szubszonikus Saab 105-ös pilótáinak viszont 8 hét kellett, mire repülhették az "új" típust.

Az F-5-ös a sztár

Noha az osztrák pilóták nagyon szerették a Drakent, hamar rájöttek, hogy egy hasonló jó tulajdonságokkal rendelkező típust kaptak. A svéd gép jobban gyorsult, ugyanakkor nehezebb is volt. A szerényebb erejü, de könnyebb F-5-ös jobb aerodinamikai kialakítású, alacsony légellenállással. Kiváló elfogó vadász, nagy magasságban és kis sebességnél egyaránt könnyen vezethető. Ez is régi típus, amely nélkülözi a ma már alapvető felszerelésnek számító HUD berendezést vagy képernyős müszereket, amelyek a Typhoon típuson természetesen megtalálhatók. Az új gépre történő átképzés a németországi Laagéban történik majd, ahol egyébként a Luftwaffe pilótái is tanulnak.

A 18 Eurofighter egy új századot alkot majd, amely Zeltwegben áll üzembe, kizárólag légvédelmi feladatkörben. Logisztikai és gazdaságossági okok miatt kerül az összes gép egy bázisra. Az új típus mellett négy Saab-105-öst is odatelepítenek, amelyek kiegészítő repülési lehetőséget jelentenek majd a Typhoon-pilóták számára. A tervek szerint 2008 végén telik le az F-5-ösök bérleti ideje, de ha az Eurofighter rendszeresítése további késedelmet szenved, akkor természetesen hosszabbítás lehetséges.

Eurofighterre várva

Ausztria Svájchoz hasonlóan semleges ország, bár az előbbi tagja az EU-nak, a függetlenség csak katonai területen valósul meg. A közös európai biztonság kérdése alól azonban a földrész egyik állama sem vonhatja ki magát. A békefenntartó feladatok vagy természeti katasztrófák felszámolása mind olyan feladat, amelyben a lehetőségekhez képest mindenkinek részt kell vállalnia. Ehhez Ausztriának már most is megvannak a szükséges eszközei, pl. a Hercules teherszállítók, a Black Hawk helikopterek, és a lehetőségek a konkrét katonai területekre is kiterjeszthetők majd a Typhoon szolgálatba állítása után.  Mivel a költségvetésnek mindössze 0,8%-át költik honvédelemre, ezért különösen fontos a rendelkezésre álló pénz minél hatékonyabb felhasználása, emiatt kerül sor az előszóban említett átszervezésekre is.

Az Eurofighter rendszerbe állítása azonban további anyagi eszközöket igényel. Az osztrák pilóták számára a német DASA 1800 órányi szimulátoros és 1800 órányi tényleges repülési időt biztosít, ez természetesen nagyon sokba kerül, de ez szükséges a pilóták megfelelő kiképzéséhez még annak ellenére is, hogy az új típus nagyon könnyen vezethető.

Minden, ami repül

A Vogel légibázison, Linz közelében települt alakulat szokatlan stuktúrában üzemel. A sugárhajtású típusok mellett szállítógépek és helikopterek is tartoznak az állományába, a négy század közül az első és második az AB-212 helikopterrel repül, a harmadik  Saab-105-össel, a szállítószázad pedig a C-130K Herculessel. Az első században 12, a másodikban 11 helikopter üzemel, mivel egy gép balesetben megsemmisült, ennek pótlása várható a jövőben. A hegyvidéki viszonyok között nagyon jól használható az AB-212, amely 14 fő befogadására képes, emellett speciális feladatokra is alkalmazható. A belügyminisztérium rendszeresen igénybe veszi ezeket a helikoptereket a határvidékek ellenőrzéséhez, ezenfelül a Kfor kötelékében is üzemel egy Boszniában.

Second hand Herculesek

2003 jelentős előrelépést hozott az osztrák légierőben, ekkor vették át az angoloktól a három használt Herculest, miután azokat a Cambridge-ben lévő Marshall Aerospace felújította. A pilótafülkékbe új navigációs berendezéseket építettek be, lecserélték az időjárásradart és számos egyéb avionikai eszközt. A teherszállítók nemzetközi akciókra is készen állnak, pl. az ENSZ szervezésében is bevetették már, és a Kfor számára is hajtottak végre szállítási feladatokat. Az osztrák Herculesek a cunamikatasztrófa után humanitárius segélyt juttattak el a rászorulók részére, ekkor történt az eddigi leghosszabb repülésük, kilenc óra időtartamban.

A kiképzőgép

A Vogel légibázison 20 Saab-105OE áll rendelkezésre a pilóták alap- és haladó, valamint harckiképzéséhez. A 3. "Tigris" század másodlagosan könnyü csapásmérő, és elfogó feladatra is bevethető, utóbbi esetben természetesen csak kisgépek igazoltatása lehetséges. Rendszeresen repülnek célt a légvédelmi tüzéreknek is. A régi gépekre alapos ráférne egy alapos korszerüsítés, de erre várhatóan nem lesz pénz, csak akkor, ha a repült órákon spórolnak. Két gépet átalakítottak VIP-szállítónak, a katapultok kiszerelése után négy ülést helyeztek el a kabinban, egy további speciális festésü gép pedig "tigris"-festéssel repülőnapokon vesz részt rendszeresen.

Alapkiképzés Zeltwegben

A kiképzők parancsnoka, Koll százados felel a növendékek oktatásának második fázisáért, erre a Pilatus PC-7-es gépekkel kerül sor. Ezt az alakulatot a jövőben összevonják a Lagenlebarnban lévő fegyverzeti iskolával. Minden növendék kiképzése itt kezdődik, attól függetlenül, hogy a jövőben helikopterrel, teherszállítóval vagy éppen az Eurofighterrel repülnek majd. A repülési készség elsajátítása mellett már itt gyakorolják más repülőeszközök azonosítását, a VFR- és IFR-repülést (látás, valamint müszerek alapján) és a harci feladatok végrehajtását, ugyanis 16 PC-7-es felszerelhető nem irányított rakétákat tartalmazó blokkokkal, valamint 12,7 mm-es géppuska­konténerekkel. Rendszeresen repülnek svájci területen is, ahol az eltérő navigációs viszonyok közötti müveleteket gyakorolhatják.

Lagenlebarn - Napjaink fő bázisa

A Bécstől nyugatra lévő Tulln Lagenlebarn közelében adott otthont eddig a parancsnokságnak, amely a jövőben új helyre kerül, egyesülve a  többi haderőnem hasonló szervezetével. A reptéren állomásozik a 1. repülőezred, amelynél könnyü és közepes szállítógépek állnak szolgálatban. A két Shorts SC-7-3M Skyvan és a 13 Pilatus PC-6B2-H2 a szállítási feladatok mellett futárként és ejtőernyős ugratóként is megállja a helyét. A vegyes ezredhez helikopterek is tartoznak, AB-206-os, OH-58-as Kiowa és Balck Hawk típusokkal. Az egyetlen típus, amely nem repül Tullnban, az az Alouette III-as, amely hegyi mentőként az Aigen reptéren települ.

Ütőképes helikopteres erő

A forgószárnyas flotta jelentős bővítésének szükségességére a galtüri lavinakatasztrófa irányította rá a figyelmet. Nagyrészt ennek volt köszönhető, hogy azonnal lett pénz kilenc nagy kapacitású Sikorsky S-70A-42B Black Hawk beszerzésére, amelyek 2002-től álltak szolgálatba. A korszerü kialakítású "üveg" müszerfallal felszerelt helikopterek pilótái digitális térkép alapján tájékozódnak, megkapták a sisakra szerelhető éjjellátó szemüvegeket, és a helikoptereket kiterjedt önvédelmi rendszerekkel is felszerelték.

Beépítették az AN/AAR-54 MAWS (Missile Approach Warning System) figyelmeztető rendszert, az AN/ALQ-144-es infra-zavaró­be­ren­dezést, az AN/ALE-47-es dipólköteg- és infracsapdaszórót, az AN/AVR-2A lézeres besugárzásjelzőt és az AN/APR-39-es radar-besugárzásjelzőt. A hajtómüvek fúvócsöveire hütő keverőtereket szereltek, a rotorlapátokat pedig titánnal erősítették meg.

A Black Hawk 19 személyt vagy 16 felfegyverzett katonát szállíthat, teherbíró képessége pedig 4860 kg. A szállítás mellett a gépeket ejtőernyős ugratóként és légi tüzoltóként is használják, utóbbi esetben a külső függesztményként hordozott "Bambi bucket" tartalmazza a vizet. A Black Hawk normál hatótávolsága 500 km, ezt megnövelhetik az ESSS (External Stores Support System) tartószerkezettel, amelyre póttartályok szerelhetők. Ezek alkalmazásával 1600 km-re növelhető a hatótáv. Az osztrák légierő egyik legkorszerübb és legpotensebb típusa, így az ezen nagy gyakorlatot szerzett pilóták jó eséllyel pályázhatnak majd az Eurofighter ülésére is.

Más helikopter, más feladat

Az 1. ezred feladatai közé tartozik a pilóták speciális "alpesi" kiképzése. A PC-6-osok sítalpakkal ellátva a havas lejtőkön is le tudnak szállni, hogy a síbalesetek sérültjei minél előbb kórházba kerülhessenek. Az alakulat évente 1800 órát repül, gépenként és pilótánként 200 órát. A 11 AB-206A szolgál a kiképzésre, a többi OH-58-as pedig megfigyelőként  a határok mentén őrjáratozik. Ehhez azonban Bécs közelébe települnek, ahol csak füves bázis áll rendelkezésre. Az OH-58-asok is megkapták a korszerü, képernyőn megjeleníthető digitális térképeket és a pilóták sisakján ott van éjszaka az NVG berendezés.

Lépésről lépésre

A fő program természetesen az Eurofighter szolgálatba állítása, emellett kisebb léptékü fejlesztések is folynak, pl. az OH-58-asok avionikai rendszereit modernizálják kisebb lépésekkel. A jövőben várható, hogy a többi európai országgal együttesen részt vesznek majd a felmerülő feladatok megoldásában, amit egyre hatékonyabban lesznek képesek elvégezni.