Változások a magyar légtérben

Ennek alapjául a gazdasági és közlekedési, a honvédelmi, valamint a környezetvédelmi és vízügyi miniszterek által 2007. március 1-jén kiadott új 26/2007. (III.1.) GKM-HM-KvVM rendelet szolgált, amely meghatározta a magyar légtér légi közlekedés céljára történő kijelölését. A hatályba lépett változások révén létrejöttek új légterek, s a régebbiek közül több módosult, illetve meg is szünt.

KörnyezetvédelemAz új rendszer egyik fő változása az, hogy létrejöttek újonnan kialakított, környezetvédelmi szempontból korlátozott légterek Magyarországon. Méghozzá azért, hogy védelem alá vonják az egyes természetvédelmi területeken élő leginkább veszélyeztetett madárfajokat. Ennek értelmében a Természetvédelmi Hivatal által kijelölt korlátozott légterek felett a minimális repülési magasság a felszíntől (AGL) 1000 láb (300 m) és 1500 láb (450 m) a meghatározott időszakon belül a hajtómüvel felszerelt és hajtómüvét használó légi jármüvek, valamint a hőlégballonnal történő repülés számára, a rendeletben felsorolt kivételekkel. Kivételnek számít a térképezés, a távérzékelés, a képrögzítés és felvételkészítés, a szúnyogirtás, mező- és erdőgazdasági légi munkavégzés, valamint a polgári célú légi megfigyelés (pl. vezeték-ellenőrzés). Ezekben a felsorolt esetekben a korlátozott légteret a légiközlekedési hatóság előzetes engedélyével lehet használni. Az engedélyeztetési eljárásban részt vesz az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség, amely a szakhatósági állásfoglalását a természetvédelmi szempontok figyelembevételével adja meg. Ebben szerepelhetnek a repülés útvonalára, magasságára és a repülés időtartamára vonatkozó feltételek. A május 10-étől kialakított légtereknek vagy a sarokpont koordinátáit, vagy a középpont koordinátáját és a sugarát adták meg. A korlátozás vagy az egész évre érvényes, vagy pedig az év meghatározott időszakában áll fenn. Ez utóbbi időszakok megtalálhatóak a 26/2007-es rendelet 3. számú mellékletében. Ugyanakkor nem szükséges előzetes hatósági engedély ezen korlátozott légterek valamelyikének a használatára, ha természeti csapás, tömegszerencsétlenség, repülőbaleset esetén kutatás-mentés, életmentés, sürgős betegszállítás, rendészeti okból vagy bünüldözés céljából végeznek repülést az adott légtérben.A természetvédelmi indokból kijelölt környezetvédelmi légterekben nem létesíthető nyilvános fel- és leszállóhely, kivéve a külön jogszabályban szabályozott mező- és erdőgazdálkodási légi munkavégzéshez szükséges fel- és leszállóhelyet.

Időszakosan korlátozott légterek (TRA)2007. május 10-étől a Magyar Honvédség Légierő vezérkarának javaslatára létrejöttek az időszakosan korlátozott légterek – Temporary Reserved Airspace (TRA) –, amelyekre az új típusú harci gépek és az azokhoz kapcsolódó repülési feladatok miatt volt szükség. A TRA nem más, mint egy olyan meghatározott kiterjedésü légtér, ahol állami légi jármüvel olyan repülési tevékenység zajlik, amely veszélyt jelenthet az adott tevékenységben részt nem vevő más légi jármüvek számára. A tervek szerint a katonai irányítás rugalmasan kívánja ezeknek a légtereknek a kezelését intézni, azaz csak a katonai légi jármüvek tevékenységi idejére kívánják azokat valóban korlátozni. Mi több, az ellenőrzött légtérből a TRA-ba repülő gépek átrepülését nem is kívánja a katonai irányítás korlátozni, ha az nem akadályozza vagy veszélyezteti a katonai légi jármüvek feladatát. Ugyanakkor viszont ezt a könnyítést nem teszik lehetővé a nem ellenőrzött légtérből érkező, a TRA-t használni kívánó GAT gépek számára.Összesen három ilyen légtérrendszert alakítottak ki május 10-étől, amelyek közül egy a Dunántúl déli részén, egy az ország középső részének a déli felén, egy pedig a Tiszántúl északkeleti részén található. Ezek közül azonban egyszerre csak egy légteret vehetnek igénybe a katonák. Az időszakosan korlátozott légtereknek a müködési idejére vonatkozó terveket az igénybevételt megelőző napon 12 óráig kell megadnia a honvédségnek a Budapest ATS Központ számára, s aznap délután 16 órakor már nyilvánossá is kell tenni a másnapra vonatkozó igénybevételt, amit meg is lehet tudakolni a központtól. A tényleges kezdés időpontját az igénylő katonai szervezet az időszakosan korlátozott légtér igényelt kezdési időpontja előtt legalább 30 perccel a Budapest ATS Központtal egyeztetni. A TRA-k azonban péntek délután 4 órától vasárnap estig nem müködnek, így azokat nem is lehet zárva tartani ebben az időszakban.

A jövő évtől a TRA-k kiegészülnek a „G” légterekben az úgynevezett katonai légifolyosókkal (Military Air Corridor – MAC) is, amelyek lehetővé teszik a katonai légi jármüvek földközeli és kis magasságú, 250 csomó (460 km/h) IAS-nél nagyobb sebességü harcászati jellegü útvonalrepüléseit. Ennek a jövő évi bevezetésének a menetéről még egyeztetések folynak, s a Magyar Honvédség biztosítani fogja, hogy a „kisgépes” repülés képviselői is részt vegyenek ezekben.

Új és módosított légterekA békéscsabai repülőtér kezdeményezésére új Traffic Information Zone (TIZ) jött létre a repülőtér körzetében a müszeres megközelítési eljárások védelmére. A légtér AMSL 4000 lábig (1200 m) tart, és egészen az országhatárig elnyúlik. De ez egyelőre még nem müködik.

A megnövekedett forgalmi igények miatt a debreceni repülőtér körzetében új CTR/CTA1-2 légteret jelöltek ki, amely várhatóan az idén június közepétől müködik. Ennek lényege az, hogy a repülőtér közelkörzetén kívül két egymáshoz illeszkedő magasabb légteret is kijelöltek a reptérre érkező és onnan induló gépek számára. A CTR magassága 2000 láb (600 m), míg a CTA1 9500 lábon végződik (2900 méteren), és az alja 2000 láb (600 m). Ugyanígy, a megközelítés során használt CTA2 teteje is 9500 láb, az alja pedig 5000 láb (1500 m).

Módosult Pécs-Pogány repülőterének a TIZ-e is, szintén a müszeres megközelítési eljárások védelmének az érdekében. Egyrészt nagyobb lett a légtér területe – a déli felén elér egészen az országhatárig –, s a magassága a földfelszíntől egészen 9500 lábig tart.

Jelentős változások történtek a Budapest CTR, az LHR1 és a TMA 3-4-6 légterek tekintetében is. Eszerint a CTR keleti határa áttevődött a Duna pesti partjára, és nem fedi az LHR1-et. Erre a Duna vonala mentén megrendezendő események és a ferihegyi forgalom biztonságos elkülönítése érdekében volt szükség. Az LHR1 magassága a földfelszíntől (AGL) 3500 lábig tart, és oda csak a légiközlekedési hatóság engedélyével lehet berepülni.

A kisgépes pilóták számára fontos változás továbbá az is, hogy módosult az LHR1A tiltott légtér mérete, s ennek következtében megszünik a korábbi LHR25-ös tiltott légtér. Az új LHR1A magában foglalja azoknak a védett objektumoknak a légterét, amelyek fölé tilos engedély nélkül berepülni! Ez a légtér a II. kerület Üdülő út, Mária út, a XII. kerület Budakeszi út és Bimbó út által határolt négyszögbe esik, és a magassága 3500 láb (1050 m). Mivel május 10-étől ez már hatályban van, így azóta szigorúan veszik a szabálysértőket, és a hatóság meg fogja indítani velük szemben a szabálysértési eljárást, amely járhat pénzbüntetéssel vagy a szakszolgálati engedély időleges bevonásával is.Ezen változások mellett számos légtér mérete is módosult még május 10-én. Ilyen az LHR23 Devecsernél, az LHR28 Recsken, az LHR29 Nyírteleknél, az LHR30 Hajdúsámsonnál és az LHD3-as lőtér.Az új 26/2007-es rendelet emellett módosított is légtereket. Ilyenek a farkashegyi és a hármashatár-hegyi sportrepülőtér körzetében kialakított LHSG2/V és az új LHSG1, valamint LHSG3 koordinált vitorlázó légterek. Ezek azonban egye-lőre nem müködnek, mert ahhoz koordinációs szolgálatra van szükség, amelyet vagy a repülőtereknek kell biztosítaniuk, vagy pedig a HungaroControl Zrt. által müködtetett Flight Information Service-nek (FIS), hogy ezek koordinálják a vitorlázógépek repülését az ellenőrzött légtérben. De erről egyelőre még nem született megállapodás az érintett felek között. Hasonlóképpen változott az esztergomi repülőtér LHSG10-es légtere is, ahol szintén létre kell hozni egy repüléskoordináló központot annak érdekében, hogy a vitorlázógépek felemelkedhessenek 6500 lábig az ellenőrzött légtérben.A dunakeszi sportrepülőtér részére az LHSG20 jelü légteret jelölték ki, amelynek magassága 4000 láb, és koordinált légtérként müködik. A dunakeszi sportrepülők számára mindenképp korlátozást jelent az LHSG22 légtér, amely koordinált légtérként a ferihegyi 13-as futóirány esetén is 3000 lábra korlátozza lehetőségeiket, ami nem teszi lehetővé az északra fekvő, magasabb plafonnal rendelkező légterek irányából a biztonságos besiklást a vitorlázógépeknek a dunakeszi repülőtérre. Ez ügyben még egyeztetések várhatóak a HungaroControl Zrt. és a repülőteret üzemeltetők között annak érdekében, hogy olyan megoldás születhessen, amely megfelel a Ferihegyi repülőtér érkező és induló forgalmának a 13-as pálya használata esetén is, illetve elegendő teret és biztonságos elkülönítési távolságot hagy a sportrepülők számára is.A módosításokon kívül meg is szüntek veszélyes, illetve tiltott légterek a május 10-ei változásokat követően, méghozzá összesen tizenkettő. Ezek között van a Siófok-Kiliti repülőtér TIZ-e is, amelyet mindaddig nem müködtetnek, ameddig a repülőtér zárva van. Arról pedig egyelőre nincs hivatalos információ, hogy mikortól müködhet ismét a dél-balatoni légikikötő.Mindezekről a változásokról bővebb információt lehet szerezni a HungaroControl Zrt. honlapján, illetve az AIP-ből.