Az F-35 Joint Strike Fighter fejlesztésében jelentős ipari részvétellel rendelkező több partnerország is egyesíti erőit, hogy megpróbáljanak nagyobb befolyással lenni a programra.
Még ebben az évben aláírásra kerül az a háromoldalú egyetértési nyilatkozat, amely Kanada, Dánia és Norvégia között jön létre, míg a Kanada és Ausztrália közötti szövetség már létre is jött. A születő szövetségesek azt tervezik, hogy a következő években több milliárd dollárral vesznek részt a fejlesztésben.
November 4-én kanadai, dán és norvég szakértők találkoztak Oszlóban, hogy egyeztessék az ipari együttmüködésről szóló terveiket. Másnap ezt követte a JSF ipari találkozó, amin Tom Burbage, a Lockheed Martin JSF programigazgatója is részt vett.
A JSF programban való kiterjedt ipari részvétel továbbra is élő politikai ügy számos résztvevő számára, mivel minden egyes kormány azon mesterkedik, hogy erősebb pozíciót vívjanak ki maguknak. Például a novemberi Bush-Blair csúcstalálkozón Nagy-Britannia a programban betöltött szerepét érintő kérdések is a megvitatott témák közé kerültek.
Norvég politikai szakértők szerint a JSF ipari együttmüködés továbbra is igen érzékeny téma az országukban. A JSF megbeszélésen néhány norvég ipari vezető körében nőtt az aggodalom az eddig elért csekély eredmény miatt, állítják a szakértők.
November 17-én a Norvég Gépipari Szövetség levelet írt a parlament honvédelmi bizottságának a JSF-ről, amelyben azt állítják, hogy „Az ipari fejlesztési program során elért eredmények nem felelnek meg a norvég gyártók elvárásainak.”
„Azért csatlakoztunk az egyetértési nyilatkozathoz, hogy kicserélve az ipari információkat jobban segíthessük az ipart, ami segíti a JSF fejlesztésével kapcsolatos munkákat,” mondja Michael Slack, a Kanadai Védelmi Minisztérium európai ügyekért felelős igazgatója és a JSF projekt menedzsere. Slack úr is részt vett az Oszlóban rendezett JSF találkozón.
Az egyezmény számos kormányszintü jóváhagyást is tartalmaz az ipari együttmüködésre vonatkozólag. Slack fenntartja, hogy az egyezmény nem az Egyesült Államok kormányával és a JSF program fővállalkozójával, a Lockheed Martinnal szembeni taktikázás, hogy munkát szerezzenek saját vállalataiknak. A cél az, hogy lehetővé tegyék az ipar számára a legjobb érték együttes létrehozását, más szóval a technikai megoldások és ár legjobb elegyének megteremtését. Emellett a kormányok a további szerződések lehetőségeinek felderítésével segíteni fogják alvállalkozóikat.
Ez a lépés azonban a partnerek elégedetlenségét tükrözi a vállalataik által elnyerhető szerződések számát illetően, annak ellenére, hogy minden egyes résztvevő kormány több millió dollárral járul hozzá a JSF programhoz. Emellett a négy ország több mint 200 F-35-ös potenciális vásárlója is.
Az egyezség mögött több van, mint egyszerü technológia megosztás. Kanada jó lehetőségekkel rendelkezik a Pentagon katonai piacán, amit most a többi ország cégei kihasználhatnak. Sőt, „az egyik ok, amiért belevágtunk az ügybe az nem csak a JSF lehetőségek feltérképezése, hanem, hogy pozícióba hozzuk a vállalatainkat a nem-JSF programokban is,” mondja Slack. Ezek a tevékenységek nem feltétlenül az Egyesült Államokban történnének, lehetne az Kanadában, vagy más országokban is. A Norvégiában tartott találkozót követően kanadai cégek meglepetésüket fejezték ki a JSF-hez nem kapcsolódó lehetőségek nagy számát illetően, tette hozzá Slack. A JSF azonban rövidtávú odafigyelést igényel. Az elkövetkezendő közel tíz éves időszak alatt még több mint 3 milliárd dollár értékü szerződés vár megkötésre.
A találkozón résztvevő országok hét fő területet határoztak meg, amelyen gyümölcsöző lehet az ipari együttmüködés, mert az ezeket érintő szerződések a következő 3-5 évben köttetnek meg. Ezek a területek a következők: a földi kiszolgáló eszközök, a futómü alkatrészei, a hajózó felszerelés, a szimulátorok, az átképzési rendszer, a kiképző eszközök és azok összetevői. Ezeken belül a partnerek 61 speciális projektet határoztak meg. A kormányok azt remélik, hogy ezekből az év végére sikerül hat speciális tételt kiválasztani, melyek magas szintü figyelmet és kormánytámogatást kaphatnak, miután a közös csapat megpróbálja elnyerni a Lockheed Martint beleegyezését a szerződésekre. A partnerek képviselői remélik, hogy jövőre tisztázhatják az első szerződés részleteit, bár beismerik, hogy kemény verseny áll előttük.
Slack megjegyezte, hogy mindenegyes ország iparának megvan a saját jellemzője, de ezek sokszor kiegészítik egymást. Például 20 milliárd dolláros éves repülőgép-ipari exportjával, a kanadai vállalatok nagy mennyiségü termelés esetén igen versenyképes árat ajánlhatnak. Emellett ezek a cégek hatalmas tapasztalattal rendelkeznek az Egyesült Államokkal történő kereskedés területén. Néhány ország, mint például Norvégia ipara azonban rendelkezik tervezési és fejlesztési szakértelemmel, ami bizonyos területeken felülmúlja Kanadát. Egy példa erre, hogy a montreali székhelyü Heroux Devtek tárgyalásokat folytat a norvég Kongsberggel az F-35-ös repülőgéphordozó fedélzeti változata leszállóhorgának gyártásában történő együttmüködésről.
Az ausztrál ipar képviselői november elején Kanadában jártak, hogy kormányaik együttmüködésére alapozva megpróbáljanak kapcsolatokat kialakítani. A jövő márciusban tervezik a kanadai szakértők válasz látogatását Ausztráliába, jegyezte meg Doug Mouser, a Kanadai Hadsereg századosa.
Egy terület, amely iránt az ausztrál szakemberek kiemelten érdeklődnek, egy Ázsiában létrehozandó JSF kiszolgáló központ. A kanadai-ausztrál egyezmény alapján, a kanadai vállalatok talán nagyobb eséllyel rendelkeznek e törekvések megvalósításában, mint más résztvevő országok. A kanadai kormány viszont jelentős szerepet szeretne elérni a JSF átképzésben, amit az országban folyó NATO repülő-kiképzési programra alapoznának.
Egy terület, aminek megoldása az egyetértési nyilatkozatban fel sem vetődött az export ellenőrzése. Számos JSF partner panaszkodik hangosan amiatt, hogy lassan kapják meg az információkat az amerikai procedúrák miatt. Slack megjegyzi, hogy „ez a program egy olyan export ellenőrzési rezsim alatt fut, ami sokkal jobban igazodik a nemzetközi együttmüködéshez, mint bármely más nemzetközi program, amelyben eddig részt vettem.” Ez azonban korántsem jelenti azt, hogy a helyzet tökéletes lenne, teszi hozzá gyorsan, és ez további megoldást tesz szükségessé.
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
2024 november első felében immár nyolcadik alkalommal tartották meg a CRUZEX-et. A legnagyobb latin-amerikai légierő gyakorlaton ezúttal 16 országból 3000 katona és 100 repülő eszköz vett részt.
Amennyiben feliratkozik alkalmi hírlevelünkre, postafiókjába küldjük a legfrissebb híreket!
E-mail cím:
Megszólítás:
A hírlevél feliratkozáshoz el kell fogadni a feltételeket.