L-159 - a harci(as) Albatros-utód

A cseh gyártó magyarországi bemutatóját a hazai Aerotechnika Zrt. koordinálta, ők már régóta folyamatosan kapcsolatban vannak, hiszen az L-39 Albatrosok alkatrészellátása és a logisztikai háttér támogatása is rajtuk keresztül történt.

A nagy múltú repülőgépgyár sokat áldoz a történelmi emlékek ápolására, így rengeteg munka árán egy sor régi típus újra a levegőbe emelkedhetett, a cseh gyártású Bücker gyakorlógéptől a Jak-11-esen keresztül az L-29 Delfinig, és a sort még lehetne folytatni, a felújított gépekből néhányat Kecskeméten is láthattunk.

A repülőnapra négy L-159-est küldtek, amelyek közül kettő a repülési programban is részt vett, kettővel pedig a hangárokban rendezett kiállítás keretében ismerkedhettek az érdeklődők.Az L-159-esnek még csak a prototípusai léteztek, és a magyar pilóták már tesztelték a típust, amelynek külföldi eladását remélték az Aero Vodochody vezetői. A "magyar kapcsolat" nem szakadt meg, a Gripen-átképzésre váró pilóták az L-159-esen gyüjtöttek megfelelő gyakorlatot, de akkor még csak repült órákat vettünk az Aero Vodochodytól, amely a saját tulajdonában lévő kétüléses L-159B gépet telepítette ez időre Kecskemétre.

Az események az idén gyorsultak fel, tavasszal a honvédség vezérkari főnöke tekintette meg Csehországban a gépeket, az átfestett, immár fekete-arany színü L-159B megint huzamos ideig szolgálta a magyar pilóták előzetes kiképzését, májusban pedig már a honvédelmi miniszter is konkrétan megnevezte a típust, mint amely esélyes nálunk is  a rendszerbe állításra.A légierő fennállásának 70. évfordulója alkalmából megtartott konferencián több a jövővel kapcsolatos opciót is felvázoltak. A MiG-29-esek és az L-39-esek kivonása hamarosan esedékes, a 14 Gripen pedig nem elegendő a légierő feladatainak ellátására. A lehetséges megoldási variá­ciók között szerepelt a MiG-29-esek további üzemben tartása, a Gripen-lízing repültóra-tartalmának növelése, további Gripenek átvétele vagy 12-14 alacsony üzemköltségü könnyü harci gép rendszeresítése.A költségek szempontjából (amelyek mindennél fontosabb tényezőnek számítanak) az utóbbi megoldás lenne a leginkább kedvező, ugyanis az L-159-esek beszerzési ára jelképes. A gyárból kikerült gépek többségét szinte azonnal konzerválták és tartalékállományba helyezték, mivel a cseh légierőnek az eredetileg leszerződött mennyiségnél jóval kevesebbre volt szüksége.

A kétüléses prototípus 1997. augusztus 2-án repült először, egy évvel később követte az együléses harci L-159A, amelyet már a teljes elektronikával felszereltek. Az 5831-es oldalszámú kétüléses géppel 1999-ben folytatták le az első kísérleti lövészeteket Norvégiában, mivel Csehországban nem volt ehhez megfelelő méretü lőtér. Kipróbálták a gép fedélzetéről a Sidewinder légiharcrakétát, a Maverick harckocsik megsemmisítésére szolgáló rakétát, a CRV-7-es nem irányított rakétákat és a cseh tervezésü kétcsövü, 20 mm-es Plamen gépágyút.

Az első sorozatgyártott példányt 2000 áprilisában adta át az Aero Vodochody, az utolsó, 72. gépet pedig 2003 végén. A cseh légierő  caslavi légibázisának 42. vadászszázadához 36 darab került, a Szuhoj vadászbombázók helyett pedig a Namest nad Oslavou bázison is ilyen gépek álltak üzembe. Az ottani haderőreform nagyarányú csökkentést írt elő, így csak Caslavban maradhatott 24 gép, a 212. század állományában. A cseh kormány azt a döntést hozta, hogy a felesleges repülőgépeket el kell adni a gyártóval együttmüködve. Az Aero Vodochody intenzíven dolgozik ezen, és közben mindent megtesz a gépek állapotának megőrzéséért. A repülőgépeket kondicionált körülmények között tárolja, és rendszeresen elvégzi a hajtómüpróbát, valamint az előírt periodikus munkálatokat.Számos ország jelezte érdeklődését, a lengyeleknél hamarosan esedékes a TS-11 Iskra gyakorlógépek cseréje, a szomszédos Szlovákia Albatrosainak is véges az élettartama, ezenkívül Nigériától Venezueláig, Indonéziától Grúziáig sok vásárlási szándék nyilvánult meg.

Van azonban egy nagyon komoly korlátozó tényező. Az L-159-es nagyarányú amerikai segítséggel, amerikai berendezések, rendszerek felhasználásával készült, így az USA-nak beleszólási joga van abba, hogy kinek lehet továbbadni a gépeket. Emiatt eleve kiesik egy sor ország, például Venezuela hiába venné meg a felesleges L-159-eseket, az ország politikája miatt nem kaphatják meg azokat. Ne feledjük el, hogy korszerü és potens harci eszközökről van szó, amelyek befolyásolhatják egy térség erőegyensúlyát.

A NATO-szövetségesek felé azonban nincs korlátozás, a cseh fél egyes információk szerint szimbolikus áron adná el ezeket a repülőgépeket, amelyeknek a hosszú távú üzemben tartása, logisztikai támogatása még mindig komoly üzlet és bevételi forrás lehet.

A típus kifejlesztésében szerepet játszó amerikai Boeing 2004-ben megvált az Aero Vodochody résztulajdonától, a cég új "gazdája" 2006-tól már a Penta Investments lett, amely újabb hasznosítási próbálkozásokat szorgalmazott. Felmerült annak lehetősége, hogy az európai EADS konzorcium barter keretében szállítana korszerü CASA C-295-ös teherszállító gépeket a cseh légierőnek darabonként öt L-159-esért cserébe, amelyekre ők keresnének vevőt. Ugyancsak született egy megállapodás a svédekkel, hogy a Saab és a Gripen csoport segíti a típus eladását harmadik fél számára.

Magyarország viszonylatában az utóbbi tényező érdekes, ugyanis ebben az esetben egymás konkurense a cseh és svéd fél.

Annyi bizonyos, hogy a hasznosítás nehézségei nem az L-159-es minőségében vagy képességei­ben keresendők, hanem a piac jelenlegi viszonyaiban. "Ismétlésként" röviden néhány szó, hogy mire is képes az ALCA (Advanced Light Combat Aircraft) néven is emlegetett típus.

A több ezer példányban gyártott, nagyon elterjedt és népszerü L-39 Albatros jól bevált sárkányának több továbbfejlesztése is megszületett, az L-59-es, az L-139-es változat és végül a legnagyobb előrelépést jelentő L-159-es, amelyet megrendelt a cseh légierő. Az együléses könnyü harci gép fedélzeti elektronikája nagyon korszerü, minden olyan "stílusjeggyel" rendelkezik, mint a negyedik generációs szuperszonikus típusok. A pilóta látómezejében építették be a Flight Visions FV-3000 típusú széles látószögü HUD berendezést, amelyen repülési fázistól és üzemmódtól függően az összes lényeges adat megjelenik. A müszerfalon két többfunkciós színes képernyőt helyeztek el, ezeken kívül néhány tartalék funkciót ellátó elektromechanikus müszer is megtalálható. A harc közben szükséges rendszerek vezérlése a HOTAS rendszerrel történik, a botkormányon kilenc, a gázkaron hét kapcsoló és nyomógomb található. Az AL­CA‑t ellátták a ma már minden harci gép alapvető felszerelésének számító radar-besugárzásjelző rendszerrel is, a Sky Guardian angol fejlesztés, hasonlóan a passzív zavarórendszerhez, amely a törzs felső részén lévő kazettákból szórhatja ki az infracsapdákat és a radarok zavarására szolgáló dipólkötegeket. Más korszerü típusokon is alkalmazott navigációs és kommunikációs rendszereket választottak az ALCA számára, a Honeywell H-746-os kombinált berendezése lehetővé teszi az autonóm helymeghatározást a lézergyürüs és GPS müholdas rendszerrel együtt. Ezek a felszállás előtt négyperces tájolási időt igényelnek, de ha készültségi szolgálatból indul a gép, akkor fél percen belül üzemkész a rendszer, ugyanis az "megjegyzi" az utolsó pozíciót. Hagyományos rádiónavigációs rendszert is rendeltek a Bendix-King cégtől, a rádiót pedig a Rockwell Collins szállította, az AN/ARC-210-es ugyancsak számos korszerü katonai gépben megtalálható. A fedélzeti elektronika berendezéseinek integrált müködését teszi lehetővé az 1553B szabványú digitális adatbuszrendszer, ez a későbbi módosításokat, továbbfejlesztéseket is egyszerüsíti. A Lear Astronics cég fejlesztette ki az ALCA robotpilótáját, ez automatikusan lerepüli az előre meghatározott útvonalat, stabilizálja a gép térbeli helyzetét, és tartja a repülési paramétereket.

Az L-159-es harcászati hatékonyságát javító legfontosabb berendezés a gép orrába beépített többcélú radar. Az olasz Grifo tucatnyi különböző üzemmódja között megtalálható a több légi cél egyidejü követése, és megvan annak elvi lehetősége, hogy integrálják a fegyverzetében a látóhatáron túlról bevethető légiharcrakétákat. A radar csapásmérő feladatoknál is nélkülözhetetlen, a megfelelő radarkontrasztú földi célpont megtalálása még rossz látási viszonyok között is megoldható.Mivel a gépnek alkalmasnak kell lennie kisméretü és kis sebességü, alacsonyan szálló repülőeszközök felderítésére, ezért a radar kiválasztásánál ez is szempont volt. A Grifo megfelelő referenciákkal rendelkezik, több korszerüsítési programhoz is ezt választották, több ország felújított F-5-öseiben és Mirage III-asaiban is üzemel.

Az ALCA repülési teljesítménye lényegesen javult az L-39-eshez képest, ennek alapját az új hajtómü biztosítja. Az amerikai tervezésü Allied Signal TFE 1042-70 eredetileg a tajvani F-CK-1 Ching Kuo számára készült utánégetővel, de az ALCA számára a forszázs nélküli nagyobb üzembiztonságú F124-GA-100 változatot választották, amelynek maximális tolóereje 2860 kp. A gazdaságos üzemü kétáramú hajtómü modul rendszerü, digitális elektronikus FADEC vezérlőrendszerrel is rendelkezik, amely egyben rögzít számos paramétert is a diagnosztikai elemzésekhez. A hajtómü cseréje hasonló módon történik, mint az előd típusnál, vagyis a törzs-hátsórész eltávolítását követően válik hozzáférhetővé, de jócskán leegyszerüsítve, így a csere egy órán belül elvégezhető. Hasonlóan egyszerü a gép szárnyának leszerelése is, az átmenő főtartós összefüggő szerkezetet néhány csapszeg rögzíti a törzs alján. A megerősített sárkányszerkezet a nagyobb tömeg ellenére biztosítja a +8 és -4 g-s túlterhelést.

A pilótafülkében lévő "dupla nullás", vagyis földön álló helyzetben is alkalmazható cseh fejlesztésü VS-2-es katapultülés mögött található két videorekorder, amelyek a HUD és a képernyők adatait rögzítik, ezek mellett helyezték el a bevetési adatok áttöltésére szolgáló kazettát. A felkészülés során számítógépen megtervezett bevetés összes navigációs, kommunikációs és célpontokra vonatkozó adatát digitális formában a kazettára másolják.

Az ALCA "csak" hangsebesség alatti, de számos olyan harci feladat létezik, amelyek megoldására hatékonyan lehet alkalmazni. Hét fegyverzet- felfüggesztési pontjára az alkalmazó igényének megfelelő fegyverzet szerelhető 2,3 tonna össztömegben. A Sidewinder légiharcrakéták, Maverick földi célok elleni rakéták, gépágyú- konténerek, az Mk82-es és Mk-83-as hagyományos, a GBU-12-es, GBU-16-os lézervezérlésü és a kazettás bombák, valamint a CRV-7-es nem irányított rakéták integrációja és alkalmazási tesztje megtörtént, de igény szerint a variációs lehetőségek jelentősen bővíthetők. A szóban forgó fegyverek gyakorló változatait is hordozhatja a gép, ezenfelül a kisméretü BDU-33-as és Mk106-os gyakorlóbombák alkalmazása is megoldott. Mindezek tételes tesztelése megtörtént, beleértve a végső precíziós lövészetet is valóságos célokra a franciaországi Cazaux-ban. Az aerodinamikai teszteket lefolytatták a Litening célmegjelölő konténerekkel, felderítő- berendezésekkel, sőt, a már említett látóhatáron túlról bevethető légiharcrakétákkal, úgymint az AMRAAM-mel.

A szárnyvégeken lévő fix póttartályok mellett az ALCA további négy ledobható póttartályt is hordozhat a szárnyak alatt, így a rendelkezésre álló kerozin mennyisége közel a duplájára növelhető.Az üzemanyagtartályok robbanás elleni védelme is megoldott. Ehhez OBIGGS-(On Board Inert Gas Generating System) rendszer állítja elő a semleges gázt, ez a tartályok túlnyomását biztosítja. Az utóbbi még mindig ritkaság, többnyire nagynyomású palackokban tárolt nitrogént vagy halont használnak, az L-159-esnél viszont a kiszolgálást nem igénylő fedélzeti rendszer állítja elő folyamatosan a nitrogént. A gépet egyéb védelemmel is ellátták, a pilótát kevlár- és kerámiapáncél óvja meg a találatok esetén bekövetkező sérüléstől.

A cseh légierő L-159-esei már több alkalommal is szerepeltek közös NATO-gyakorlatokon, mégpedig kiváló eredménnyel, és most nemcsak az átlagon felüli megbízhatóságra gondolunk, hanem a harcászati hatékonyságra is. A gépek kihasználtsága "NATO-szintü", a 212. század 18 aktív géppel 2007-ben elérte a tízezredik repült órát, erről az ez alkalomból átfestett 6066-os oldalszámú gép tanúskodik. A magas fokú üzembiztonságról itthon is meggyőződhettek a szakértők, ugyanis 2004-ben, a már említett repült óra bérlés idején a kétüléses L-159B két hónap alatt száz órát repült, komolyabb meghibásodás nélkül. Nem sok hasonló típus létezik ebben a kategóriában, de az angol Hawkkal és az olasz-brazil AMX-szel egy szinten említhető a cseh-amerikai fejlesztésü gép.

Az esetleges magyarországi rendszeresítés mellett szól, hogy az L-159-es jól kiegészíthetné a Gripen képességeit, amelyhez az eredeti tervekkel ellentétben, úgy tünik, jóval kevesebb csapásmérő kapacitás lesz. A már megrendelt Litening célmegjelölők integrációja megoldható a cseh típuson is, amely hasonlóan hatékony lehet a földi csapatok támogatásában. Ehhez azonban további fegyverzet is szükséges, a számos további fontos tényező felsorolása most meghaladja a cikkünk kereteit. Annyi bizonyos, máshol is van már példa arra, hogy a magasabb üzemköltségü szuperszonikus típus mellett párhuzamosan használnak egy olcsóbb, kiképzésre és harci feladatokra egyaránt alkalmas repülőgépet. Hasonló megoldást akarnak osztrák szomszédaink is, náluk a Typhoon-pilóták repült idejük egy részét a beszerzés alatt álló új könnyü harci-kiképző gépen teljesítik majd. Mindez még annak ellenére is hasznos lehetőség, hogy például a Gripen és az L-159-es képernyőinek szimbológiája és a HOTAS-rendszer kapcsolókiosztása teljesen eltérő. A lényeg az, hogy az alapvető feladatok jelentős része (navigáció, célok felkutatása stb.) ugyanolyan hatékonyan gyakorolható, mint a "magasabb" típuson.

Ezen­felül az utóbbi években előtérbe került egy olyan feladatkör is, amelyre kifejezetten jobbak a kisebb sebességü, mint a szuperszonikus típusok. A kisméretü túrarepülőgépekkel végzett terrorakció, egyéb törvényellenes tevékenység megakadályozása, eltévedt vagy engedély nélkül repülő gépek elfogása, azonosítása, segítése kiválóan megoldható az L-159-essel, amely fedélzeti radarjával még rossz látási viszonyok között is képes lehet a kisméretü légi célok megtalálására. Hasonló feladatra Ausztriában most a légcsavaros PC-7-eseket alkalmazzák, amelyek azonban túl lassúak, és radarjuk sincsen.

A kecskeméti repülőnapon először láthattuk az L-159T1-es változatot, amelyből négy állt szolgálatba az elmúlt évben. A caslavi alakulatnak több kétüléses gyakorló változatra volt szüksége, ezeket a raktáron lévő L-159A gépek felhasználásával készítette el az Aero. A gép képességei kissé csökkentek a kevesebb üzemanyag és több egyéb módosítás miatt, de ez másodlagos, hiszen a kiképzés lehetőségeinek javítása volt a cél. Az átalakítást 2006 júliusában rendelte meg a cseh honvédelmi minisztérium, akkor még L-159BAT néven (B from A for Training). Az első átalakított gép berepülése 2007 márciusában kezdődött, az év végéig pedig mind a négyet átvehette a légierő.

A Kecskemétre küldött ALCA gépeket már jól ismerik a magyar katonák, most azonban egy újabb szempontból is sikerült közelebb kerülni. A Gripenek fegyverzetébe már megérkeztek a korszerüsített AIM-9L Sidewinder légiharcrakéták, ezek eltérnek azoktól, amelyeket a cseh légierő alkalmaz, többek között az L-159-eseken. Néhány éve az első húsz AIM-9M rakétát még ingyen kapták az USA-tól, azóta további 80 db-ot vásároltak. Két ALCA ezek gyakorló változatával érkezett, azzal a szándékkal, hogy bemutassák, a régebbi változatú  magyar rakéták minden változtatás nélkül alkalmazhatók az L-159-eseken. A 6064-es számú ALCA szárnyai alól leszerelték a cseh gyakorlórakétákat, és felhelyezték a magyar 9L imitátorokat (robbanóanyagot, hajtómüvet és közelségi gyújtót nem tartalmazó, de az eredeti infradetektorral felszerelt, az "éleshez" nagyon hasonló rakéta), amelyek probléma nélkül képesek a repülőgép fedélzeti rendsze­reivel történő együttmüködésre. Ez sem lehetne tehát az akadálya az esetleges rendszeresítésnek, erről döntés remélhetőleg hamarosan várható. A cseh hivatalos ajánlat érvényben van, annak részletei sajnos még nem ismeretesek, és ugyanez vonatkozik a svédek által benyújtott dokumentumokra is. Bármi lesz az eredmény, arra, amint lehetőség nyílik, visszatérünk.