A csörgőkígyókkal, azaz a Sidewinder rakétákkal végrehajtott sikeres lövészetet követően a JAS−39 Gripenekre szerelt Mauser-gépágyúk vették át a főszerepet a magyar vadászpilóták svédországi éleslövészetén. (Helyszíni tudósításunk!)
A Magyar Honvédség JAS−39 Gripen pilótái gépágyúlövészettel folytatták a svédországi Légi Fölény gyakorlatot március 17-én kedden. A kiképzési rendezvényt a helyszínen kísérte figyelemmel Sáfár Albert dandártábornok, az MH Összhaderőnemi Parancsnokság légierő haderőnem főnöke. Ugyancsak meglátogatta a gyakorlaton részt vevőket Kilián Nándor dandártábornok, a kecskeméti MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázis korábbi parancsnoka, aki jelenleg hazánk svédországi véderő-, katonai és légügyi attaséja. Kilián tábornokot a magyarországi svéd véderőattasé, Laci Bonivart alezredes kísérte el a vidseli légibázisra.
A reggeli teendőket illetően a gépágyúlövészet nem különbözött az egy nappal korábbi rakétalövészettől: a müszaki katonák kora reggel – két és fél órával az első felszállás előtt – kivontatták a hangárokban pihenő gépeket és megkezdték a repülés előkészítését. Ám ezúttal nem rakéták kerültek a szárnyvégekre, hanem a vadászgépek törzsébe töltötték be a 27 milliméteres gyakorlólövedékeket.
A pilótáknak hatvan darab lőszer állt a rendelkezésükre, hogy „meglőhessék” az elvárt eredményeket. Nehezítette a feladatot, hogy a céltárgy sem volt épp megszokott: a földi célok leküzdésében már nagy rutinnal rendelkező magyar pilótáknak ezúttal egy, a reptereken használthoz hasonló „szélzsákot” kellett eltalálniuk, amelyben egy detektor rögzítette a közelében elhúzó vagy éppen becsapódó lövedékek hangját. A tízméteres körben mérő müszert és ennek narancssárga, lobogó borítását egy LearJet 35 típusú repülőgép vontatta maga után, körülbelül 800 méternyi magasságkülönbséggel.
Első hallásra igencsak veszélyesnek tünik e mutatvány, de ennek ellenére ez egy jól bevált, Svédországban rendszeresen alkalmazott módszer, és a LearJet pilótáinak is csak egy kérésük volt a kecskeméti katonák felé: „arra lőjenek, aminek nincsen szárnya!” A svédek által csak „traktorként” emlegetett gép a szárnyai alatt vitte magával a céltárgyakat, majd a a pilóta a kellő magasságot elérve egy csörlő segítségével kieresztette azokat a megfelelő távolságra.
A lövészetet követően Langó Viktor százados honlapunk kérdésére válaszolva elmondta: egy ilyen feladat még úgy sem egyszerü, hogy negyedik generációs vadászgép lévén, a Gripenben számos müszer segíti a pilótát abban, hogy tudja, célpontja egészen pontosan hol is helyezkedik el. Egy ilyen kisméretü, mozgó tárgyra tüzeléskor minden tudásukra szükség volt − tette hozzá a százados.
A sikeres lövészet leglátványosabb bizonyítéka pedig az volt, hogy a feladat befejezése után számos lyukat lehetett látni a „traktor” vontatta „szélzsákon”.
Fotók és szerző: Snoj Péter
További fotókért kattintson ide!
A Németországban született, de osztrák származású Edgar Schmued valódi legendának számított az amerikai repülőgépgyártásban. A nevéhez fűződik a North American cég világhírű P-51-es Mustangja, majd a második világháborút követően nagyban hozzájárult a korszak egyik leghatékonyabb vadászgépének, a F-86-os Sabre-nek a kifejlesztéséhez.
Amennyiben feliratkozik alkalmi hírlevelünkre, postafiókjába küldjük a legfrissebb híreket!
E-mail cím:
Megszólítás:
A hírlevél feliratkozáshoz el kell fogadni a feltételeket.