Az NFTC képzés minden napjai

A teljes programban résztvevő első 4 fiatal magyar tiszt tavaly júliusában érkezett meg Kanadába, ahol előbb egy 2.5 hónapos nyelvi átmozgatás következett, majd októbertől a munka érdemi része, amikor is megkezdték Moose Jaw légibázison, Saskatchewan tartományban a repüléshez és a T-6A alapos megismeréséhez szükséges elmélet elsajátítását.Az NFTC-ről, mint az oktatás bázisául szolgáló intézményről annyit kell tudni, hogy a főtámogatója a Bombardier, Észak-Amerika egyik legnagyobb konszernje, aki a képzés finanszírozását, az elméleti képzést és a repülőgépeket biztosítja, míg a teljes oktatói állományt a Kanadai Légierő adja.Minden évben januártól októberig indulnak a 10-15 fős csoportok, ahol megtalálhatóak még akanadaiakon kívül olasz és dán tisztek is, illetve a képzés későbbi szakaszában csatlakoznak még szingapúriak és angolok is.A képzés első fázisát minden résztvevő nemzet otthon végzi, ahol éppen csak annyit repülnek,amennyi minimálisan szükséges a második fázis megkezdéséhez. Ezt Magyarországon a MH. Légierő Parancsnokság, Repülő Felkészítési Osztálya végzi Jak-52-es gépekkel Szolnokon.

Ami a kanadai második fázist illeti, a magyarok éppúgy mint a többi külföldi nemzet, akanadaiakkal együtt alkotnak egy-egy havonta induló csoportot. Az elsajátítandó tananyag óriási témakört ölel fel, aerodinamikától kezdve egészen a meteorológiáig, navigáció, a repülőgéptípus szerkezeti részei, térképészet, navigáció és talán az embert legjobban próbára tevő müszerrepülési szabályokig terjed a sor.A képzés nagyon intenzíven folyik napi 8 órában, tekintettel a következő hónapban induló új csoportra. A tanórákat egytől-egyig nagy tapasztalattal és repidővel rendelkező aktív és már visszavonult civil pilóták tartják. 4 hét alatt olyan elméleti felkészültséget kell elérni, ami után már öt egymást követő szimulátor feladat következik, és a pilótahallgatók máris az ún. Flightline-on, azaz a három Harvard kiképző századok egyikében találják magukat. Ezzel az elméleti képzés nem ér véget, sőt csak ekkor tapasztalják meg, hogy mennyi tanulás és megpróbáltatás vár még rájuk. A tanulást profi módon összeállított és megszerkesztett számítógépes programok segítik. Már az első héten minden tanuló kap egy sajáthasználatú laptopot, amin megtalálható minden olyan tananyag, és információ ami a vizsgákra való sikeres felkészítést segíti. Minden tantárgyból vannak részvizsgák, és a teljes témakört átölelő záróvizsga,ami egytől egyig felelet választos teszt, tekintettel arra, hogy nem mindenkinek anyanyelve az angol.

A hatodik héttől kezdődően már felváltva, délelőtt vagy délután vannak a tanórák, a fennmaradó időben megkezdődik a gyakorlati repülőképzés a Wichita Falls-ban gyártott T-6A Harvardokon.Minden nap meteorológiai eligazítással kezdődik, ahol tekintet nélkül mindenkinek részt kell vennie, ezt rögtön követi egy vészhelyzeti eljárásokról szóló eligazítás, ahol szúrópróba szerüen tesztelik a tanulók felkészültségét. Minden naponta háromszor ismétlődik. Az órarendtől függően mindenkinek meg kell jelennie ezen minimum naponta egyszer. Ebből is látható, hogy óriási hangsúlyt fektetnek a típusismeretre, és a vészhelyzeti eljárások magasszintü ismeretére, úgy is mondhatnánk, hogy ez a „biblia”. Még aznap mindenki értesül a másnapi repülési programjáról, kellő idő van a betervezett feladat elméletének elsajátításához, azaz a repülési előtti felkészüléshez. A repülést minden esetben min. 1 órás eligazítás előzi meg a kijelölt oktatóval, aki az egyedül repülésig általában ugyanaz, majd gépátvétel és a konkrét repülés. Minden feladat általában 1.2-1.4 órás, ami igazán próbára teheti pilótajelölt nyelvtudását és felkészültségét. Kezdetben csak ún. jóidős feladatok vannak szimulátor feladatokkal párosítva, a tizedik feladat után már a pilótajelölt egyedüli feladatra mehet, ha minden teszten megfelel. Ezt követően felváltva történik a jóidős, a müszerrepülési és navigációs feladatok repülése. Mindegyikben óriási hangsúlyt fektetve a pontosságra, ami a repülőgépvezetői üzemeltetési utasításban vagy meghatározva. A feladat teljesítése után a leszállást ismét egy eligazítás követ, amiben az oktató minden apró részletre kiterjedő értékelést ad a pilótajelölt mutatott teljesítményéről. Minden értékelést nyomtatott formában megkap mindenki, amiket a második fázis végén összegeznek, és az alapján születik döntés, ki hol folytatja a továbbiakban.

A második fázis két részből áll, az „A” részben mindenki részt vesz, közel 100 óra repülést tartalmaz. A szerencsésebbek a „B” részben folytathatják, itt további 40 órát repülnek, főleg kötelék és mürepülési feladatokat. A „B” rész már belépő a harmadik fázisra, azaz a sugárhajtású Hawk képzésre. A többiek a második fázis „A” részének teljesítésével elköszönnek Moose Jaw-tól, és a 600 km-rel keletebbre, Manitoba tartományban található Portage la Praire-n kezdhetik meg a helikoptervezetői vagy többhajtümes repülőgépre a képzésüket.

A harmadik fázison résztvenni már igazi megtiszteltetésnek számít a pilótajelöltek körében. Ezt egy rövidített, a Harvardhoz hasonló 3 hetes elméleti képzés előzi meg. Mivel ide már megalapozott tudással érkeznek a jelöltek, sokkal hamarabb sor kerül az első felszállásra. A képzés ezen szakaszához csatlakoznak a szingapúri és angol jelöltek. A képzést ezen fázisát már több magyar pilótának sikerült teljesítenie, és jelenleg is folyamatban 6 hajózó harcászati kiképzése a Hawk típuson, itt nagyjából mindenki 70 órát repül. Ezután átkerülnek a jelöltek 7 órányi autóútra található Cold Lake bázisra, Albertába, ahol mégtovább fejleszthetik a harcászati tapasztalatukat. Ez már a kanadai légierő egy harcászati bázisa is, ahol megtalálhatóak a CF-18-asok is. Itt jelenleg is folyik 4 kecskeméti hajózó képzése.

A kiképző századokban (3 db Harvard és 1 db Hawk) minden pilótajelölt tisztnek jut valamilyen feladat, a tanfolyam elvégzésének értékelésébe ezen feladatok teljesítése is beleszámít. Nemcsak a magyar pilótajelölteknek, de már a kiképzett hazai pilótáknak is lehetőség nyílt, hogy próbára tegyék felkészültségüket, tovább adják és megosszák korábbi, vadászgépeken szerzett tapasztalataikat a képzésen résztvevő jelöltekkel, ugyanis 2003-tól két magyar kiképzett hajózó is részt vesz az NFTC programban. Ők is átestek az ilyenkor szokásos oktatói képzésen, és miután pár hónap alatt elsajátították a Harvard minden csínját-bínját, most már repülőoktatóként segítenek a magyar, a kanadai és egyéb külföldi jelöltek felkészítésében.Természetes az NFTC mindenoldalú támogatást megad a fizikai állóképesség fejlesztéséhez, ezt egy minden igényt kielégítő sportkomplexummal teszi, ahol megtalálható az uszoda, szauna, tornaterem, több konditerem, squash pálya és jégcsarnok. Minden képzésen résztvevő pilótajelölt elhelyezést egy 3 emeletes, épületben oldják meg, és ott biztosítanak részükre egy kétszobás teljesen felszerelt apartmant. Az épület szomszédságában található egy étterem, amely a hét 7 napján nyitva van, és a Mess, ahol péntekenként mindenki meglelheti a kedvére való kikapcsolódást.Moose Jaw bázis a várostól délre, mintegy 5 percre található!

Oktatók: Janicsek András alez.Mári János őrgy.

2. Fázis: Gróf Gergely fhdgy. Tóth Máté hdgy. Beke András fhdgy. Deák Zsolt hdgy.

3. Fázis: Popelyák Péter fhdgy.Kádár Sándor fhdgy.Makkos Sándor fhdgy.Imricskó István fhdgy.Zsivkó Zsolt fhdgy.Hajósi András fhdgy.

4. Fázis: Molnár Tibor fhdgy. Sebestyén János fhdgy.Ványik Attila fhdgy.Varga Szabolcs fhdgy.