A franciák repülőgépgyártó óriása, a Dassault berkeiben a Rafale sikertelen szingapúri pályázata után most abban reménykednek, hogy Indiában még kereshetnek valamit. Bár vadászgépük előzőleg az Eurofighternél egy fordulóval mindig tovább jutott, az mégis intő jel, hogy az USA szemet vetett erre a piacra is.
Mint ismeretes, a Rafale Dél-Korea után Szingapúrban is alul maradt a Boeing által új életre keltett F-15E Strike Eagle csapásmérővel szemben. A Dassault-tól különben a francia védelmi minisztérium - a légierő és a hadiflotta számára - a tervezett 294-ből eddig 120 db-ot rendelt meg. Az állam még ezzel a mennyiséggel is biztosította a folyamatos gyártást 2012-ig. A légierő az év végéig 14 db szériában készült gépet kap és az első század 2006 szeptemberében áll fel.
A Dassault szakemberei már gondoltak a jövőre, hiszen a pilóta nélküli harci- és felderítőgépek (UCAV) előretörését ők sem hagyhatták figyelmen kívül. A tavaly beindított programba azonban - szokásuktól eltérően - nem egyedül, hanem más európai gyártókkal együtt vágtak bele. A „Neuron” nevet kapott szerkezet kifejlesztésében a franciákon kívül görög, olasz, spanyol, svéd és svájci cégek is részt vesznek. A gép első felszállást 2010-re tervezik. A tavalyi Párizsi Repülőszalon idején bejelentett projekt költségvetése 400 millió €. A Dassault szóvivője szerint Belgium hamarosan csatlakozik a programhoz.
A prototípus berepülését a tervek szerint francia, olasz és svéd területeken végzik majd. A gép hajtómüve Rolls Royce – Turbomeca Adour lesz. A szerkezet legnagyobb felszálló tömege eléri a 6 tonnát, és sebessége 10700 m-es magasságban a 0,7 Mach-ot. A „Neuron” fesztávolsága 12,5 m, hossza 9,3 m. Belső fegyverkamrájában legfeljebb két 250 kg-os bomba fér el. A gép maximum 90 percig maradhat a levegőben. Fedélzeti radar híján pedig a célpontokra vonatkozó információkat külső forrásból kapja. A munkát segítik majd az olasz Alenia és a svéd SAAB tapasztalatai, melyeket ezek a gyárak az általuk kifejlesztett, pilótanélküli gépekkel való kísérletezés során szereztek. A Dassault katonai részlegének mérsékelt eredményéhez képest a Falcon üzleti jetek sikere tavaly óriási volt. A katonai üzletkötések - a maguk 330 millió €-s összegével - eltörpülnek a civil megrendelések 2,2 milliárd €-ja mellett. A tengerészeti járőrgépek piacára ajánlott ATL3, az Atlantique korszerüsített változatának eladására tett, sikertelen próbálkozás arra késztette a Dassault, hogy erre a feladatra másik, sokkal korszerübb gépét állítsa be. Közben persze szakembereinek arra is figyelni kellett, hogy a Boeing 737-esen alapuló P-8A és a feleslegessé vált Lockheed P-3 Orion típusoknál mindenképp olcsóbb megoldás szülessen.
Végül a tavaly májusban először levegőbe emelkedett Falcon 900DX-et találták megfelelőnek erre a szerepre. A cég eladási reményeit erősíti, hogy különböző változatú Falconjait a világ légierői már eddig is megelégedéssel használták. A franciák számára valamicske nemzetközi együttmüködési lehetőséget jelenthet az európai katonai pilótakiképző központ létrehozását kezdeményező Eurotraining-terv. Jóllehet a 12 ország részvételére számító elképzeléshez csupán az olasz Aermacchi tud új fejlesztésü gyakorlógépeket – az M346-ost vagy az M311-est – kínálni, a Dassault ezek gyártásáig, átmeneti megoldásnak, régi Alpha Jetjeit még fel tudja ajánlani.
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
2024 november első felében immár nyolcadik alkalommal tartották meg a CRUZEX-et. A legnagyobb latin-amerikai légierő gyakorlaton ezúttal 16 országból 3000 katona és 100 repülő eszköz vett részt.
Amennyiben feliratkozik alkalmi hírlevelünkre, postafiókjába küldjük a legfrissebb híreket!
E-mail cím:
Megszólítás:
A hírlevél feliratkozáshoz el kell fogadni a feltételeket.