Hivatalosan meg nem erősített jelentések szerint 156 katona tartózkodott annak az Mi-26-os helikopternek a fedélzetén, amely hétfő este hajtott végre kényszerleszállást egy aknamezőn, a csecsen főváros, Groznij külterületén
Mivel a roncsok között eddig 32 túlélőt találtak, ebben az esetben a halálos áldozatok száma meghaladhatja a 120-at is. Emlékezetes, hogy két évvel ezelőtt, a Kurszk atom-tengeralattjáró elsüllyedésekor, amit minden idők legnagyobb orosz katonai katasztrófájának tartanak, 118 tengerész vesztette életét. Egyelőre nincs hivatalos álláspont arról, hogy a helikoptert csecsen szakadárok lőtték-e le, vagy müszaki hiba következtében gyulladt ki.
A 156 fős utaslétszámról az orosz Interfax hírügynökség számolt be a katasztrófa körülményeit vizsgáló bizottság egyik tagjára hivatkozva. Az informátor közlése szerint ennyi név szerepelt az Mi-26 hivatalos papírjain. Borisz Podopriroga ezredes, az orosz szárazföldi csapatok parancsnokának helyettese viszont még mindig a korábban bejelentett 132 fős létszámot tekinti irányadónak, elképzelhető ugyanis, hogy végül nem minden regisztrált katona utazott el a helikopteren.
Majbrek Bacsagajev, Aszlan Maszhadov szakadár csecsen vezető szóvivője kedden telefoninterjúban közölte az orosz Eho Moszkvi rádióval, hogy az ő fegyvereseik lőtték le a gépet, földről indítható Sztrela rakétával. Szergej Makarov altábornagy, a csecsenföldi szövetségi erők parancsnoka szerint ezt a verziót erősíti, hogy a katasztrófa hirtelen, és kis magasságon következett be. Ahmad Kadirov hivatalos csecsenföldi vezető ezzel szemben hajlik arra, hogy a szakadárok propaganda-célokból vállalták magukra a helikopter megsemmisítését. Szaid-Szelim Peshojev, a csecsenföldi belügyi erők egyik parancsnoka is a müszaki hibát tartja valószínünek, szavai szerint ugyanis a szerencsétlenség színhelye, a Groznij melletti hankalai katonai bázis környéke a köztársaság egyik legszigorúbban őrzött területe, ahova aligha tudnak bejutni szakadár fegyveresek.
Az eddig lefolytatott vizsgálatok szerint a katonák tömeges halálát az okozhatta, hogy a hirtelen landolás miatt elzáródott a gép ajtaja, és az utasok többsége nem tudott kijutni az égő helikopterből. Ezt erősíti, hogy beszámolók szerint a túlélők a kényszerleszállás során levált farok-részből, a több kijárattal felszerelt orr-részből, az 5 fős legénység pedig a pilótafülke vészkijáratán jutott ki. Valószínü, hogy többen a gépből kijutva, az aknamezőn lelték halálukat.
A vizsgálatot Vlagyimir Putyin orosz elnök utasítására Nyikolaj Kormilcov vezérezredes, az orosz szárazföldi erők parancsnoka vezeti. Kedden a tragédia helyszínére utazott Szergej Ivanov védelmi miniszter is, és Hankalában tartózkodik gyakorlatilag a teljes észak-kaukázusi és csecsenföldi katonai vezetés.
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
2024 november első felében immár nyolcadik alkalommal tartották meg a CRUZEX-et. A legnagyobb latin-amerikai légierő gyakorlaton ezúttal 16 országból 3000 katona és 100 repülő eszköz vett részt.
Amennyiben feliratkozik alkalmi hírlevelünkre, postafiókjába küldjük a legfrissebb híreket!
E-mail cím:
Megszólítás:
A hírlevél feliratkozáshoz el kell fogadni a feltételeket.