Jól működik a kínai harcigép-másoló műhely

A történet kezdete a 90-es évek közepére nyúlik vissza. 1995-ben Oroszország átadta Kínának a licencjogot 200 darab Szu–27SK típusú repülőgép legyártására, amelyet J–11 típusjelöléssel, orosz alkatrészek felhasználásával Shenyangban terveztek gyártani. 2003-ig Kína 95 repülőgép legyártásához vásárolta meg az alkatrészeket, a további 105 repülőgép megépítéséhez szükséges anyagok megvásárlásától elállt.

A J–11-es gyártása során a felhasznált kínai alkatrészek mennyisége megemelkedett, de a hajtómüvet, valamint a repülési elektronikát továbbra is Oroszországtól szerzi be az ázsiai ország. Szakértők úgy prognosztizálják, hogy Kína 2013-ra lesz képes önállóan előállítani az orosz Szu–27 vadászrepülőgép klónját, ugyanakkor az ország védelmi ipara korábbra tervezi a feladat végrehajtását.

„A Távol-Kelet Problémái” címü magazin 2008. februári számában megjelent egy cikk a Roszoboronexport cég kínai képviselője, Andrej Plotnyikov tollából, amelyben a J–11 típusú repülőgéppel kapcsolatban a következőket mondta: „A hajtómü előállítása hatalmas technikai áttörést jelentene, mivel a jelenlegi 70-75%-ról 90%-ra növekedne a felhasznált kínai alkatrészek aránya.”

A WS–10 Taihang típusú, karakterisztikájában az orosz AL–31F típusú hajtómüvet mintázó kínai hajtómü fejlesztését az AVIC-I holding még 2006-ban hivatalosan bejelentette. Az orosz hajtómüfejlesztő iroda képviselőjének véleménye szerint a WS–10 megbízhatósága nem felel meg a szériával szemben támasztott követelményeknek. Ezt támasztja alá az a tény, hogy Kína 2007-ben szerződést kötött 54 darab AL–31FN típusú hajtómüre, valamint tárgyalásokat folytat a továbbfejlesztett AL–31F-M típusú hajtómüvek vásárlásáról.

A Roszoboronexport cég nem kommentálta a kínai Szu–27 előállításáról szóló híreket. Az oroszországi kínai nagykövetség képviselője szintén nem reagált az orosz hírügynökség megkeresésére.

Orosz szakértők véleménye szerint korai még a Szu–27 kínai megfelelőjének sorozatgyártásáról beszélni. Ugyanakkor azt is hozzátették, hogy amennyiben Kína képes lesz önállóan gyártani ezeket a repülőgépeket, amelyek jelenleg az orosz hadiipar egyik legfontosabb exportcikkei, akkor Oroszország komoly harcra számíthat a nemzetközi piacon.