A Szlovák Légierő

A Szlovák Légierő a világ egyik legfiatalabb repülő haderőneme, amely Csehszlovákia szétválását követően 1993. január 1-én alakult. A hajdani Csehszlovákia jelentős repülő múlttal rendelkezett. A közös légierő története 1918. októberéig nyúlik vissza, ugyanis ekkor alakult meg francia támogatással az I. Világháborúban az oroszokkal és franciákkal harcoló Cseh Légió elemeiből az önálló Csehszlovák Légierő. Az újonnan létrejött köztársaságban a repülőgépipar is hamar fejlődésnek indult, amely biztos hátteret jelentett a repülő csapatok számára. Csehország 1939. március 15-i német megszállását követően Szlovákiában fasiszta bábkormány került hatalomra, amely létrehozta saját légierejét is. Ez később a németek oldalán bekapcsolódott a II. világháború harcaiba. Emellett azonban számos korábbi csehszlovák pilóta emigrált Franciaországba, majd a francia vereséget követően Nagy-Britanniába, ahol önálló csehszlovák repülőszázadok alakultak. Az 1945-ös Szlovák Nemzeti Felkelést követően Szlovákia is hadat üzent Németországnak.

A háborút után, német, brit, orosz és csehszlovák felszereléssel, valamint a Szlovák Légierő elemeiből újra alakult a Csehszlovák Légierő. Az 1948-as kommunista konszolidációt követően szovjet mintára átszervezték a haderőnemet. Ennek során a korábbi „nyugatos” személyzetet eltávolították és szovjet tanácsadók, valamint felszerelés érkezett. Hamarosan beindult a szovjet repülőgépek licenc gyártása is, de emellett továbbra is gyártottak saját fejlesztésü repülőgépeket. A repülőcsapatok fegyverzetében az 1950-es évek elején jelentek meg a sugárhajtású repülőgépek, amelyek hamarosan uralkodóvá váltak. A hidegháborús években mennyiségileg és minőségileg is gyorsan fejlődött a Csehszlovák Légierő. A Kelet-Európában bekövetkezett politikai rendszerváltás után azonban a kialakult gazdasági nehézségek és a korábbi ellenségkép megszünésének következtében a Csehszlovák Légierő is megkezdte tartalékai felélését és a fokozatos leépülést.

A politikai változások következtében a tagköztársaságokban megerősödtek az önállósodást szorgalmazó mozgalmak. Ennek következtében 1993. január 1-én Csehszlovákia kettéválásával létrejött a független Szlovák Köztársaság, ami az önálló szlovák repülő és légvédelmi haderőnem megalakulását is jelentette. Az új Szlovák Légierőnek jelentős problémát okozott, hogy a szétválást megelőzően területén mindössze a sliaci bázison állomásozott egy repülőszázad, valamint a kassai Repülő Akadémia volt szlovák területen található. Az összes többi aktív repülőbázis Csehország területén helyezkedett el. Szlovákiában csak tartalék és kiképzési célokat szolgáló létesítmények voltak, így azok felszereltsége igen gyengének volt mondható. E repülőterek állandó használatba vétele jelentős összegeket igényelt, ami nagy terhet rótt a költségvetésre. A repülőgépeket a két ország területi és népességi arányának megfelelően nagyjából 2:1 arányban osztották el egymás között Csehország javára. Ez alól csak a Mig-23-asok és a Mig-29-esek jelentettek kivételt. Előbbire Szlovákia nem tartott igényt, míg az utóbbiból 50%-os részt kért és kapott.

A repülőgépek elosztása a két ország között a következőképpen alakult:

Típus Csehország Szlovákia

AN-12 1 1

AN-24 4 2

AN-26 4 2

AN-30 1 -

IL-14FG 1 -

MIG-21 MA/MF 4/52 13/36

MIG-21 R 12 8

MIG-21 US/UM 5/19 2/11

MIG-23 BN/MF/ML/UB 28/12/17/ -

MIG-29 B/UB 9/1 9/1

SzU-22 M-4/UM-3K 31/5 18/3

SzU-25 K/KUB 24/1 12/1

Tu-134A 1 -

L-29 34 16

L-39C/V/ZA/MS 17/4/17/4 8/2/9/2

L-410 MA/FG/UVP 5/5/9 2/2/5

MI-2 34 17

MI-8T/PS/PPA 11/5/2 6/2/1

MI-9 1 -

MI-17 33 15

MI-17 Z-2 - 2

Az új légierő főhadiszállását Trenèinben állították fel, míg öt repülőezrede hat repülőbázison települt. Ezekre a repülőgépek, a földi kiszolgáló eszközök és a személyzet áttelepülése már 1992. kora őszén megkezdődött.

Sliaèon állították fel az 1. Vadászrepülő Ezredet, amely négy századdal rendelkezett. Az 1. Vadászrepülő századba szervezték a Mig-29-eseket és hat L-39 ZA-t, a 2. és a 4. Vadászrepülő század Mig-21-esekkel rendelkezett, míg a 3. Repülőszázadot három L-410-essel, valamint néhány Mi-2-essel és Mi-17-essel szerelték fel. Ezek összekötő, szállító, valamint kutató-mentő feladatokat láttak és látnak el mind a mai napig.

A 2. Vegyes Repülőezred két bázison települt. A SzU-25-ösökkel és három L-39 ZA-val felszerelt 1. Csatarepülő századának a bázisa a Légierő Parancsnokságnak és a LOT repülőgép-javító üzemnek is otthont adó Trenèin lett. Az ezred másik részét alkotó szállító századok Pieštanyban települtek. A 2. Szállító század An-12-essel, An-24-essel, An-26-ossal, Jak-40-essel, valamint Tu-154-essel rendelkezett, a 3. Szállító század hat L-410-esből állt, a 4. Szállító Helikopterszázad pedig Mi-2-esekkel, Mi-8-asokkal és Mi-17-esekkel lett felszerelve.

A vadászbombázók bázisa a korábban a környező lőteret kiszolgáló Malacky repülőtere lett. A 3. Vadászbombázó Ezred szintén négy századdal rendelkezett, melyek közül az 1. és 2. századok SzU-22-esekkel, a 3. és 4. századok pedig Mig-21-esekkel repültek.

A korábban tartalékreptérként üzemelő Presovban állították fel a 4. Helikopter Ezredet. Az ezred 1. és 2. századát Mi-24-es harcihelikopterekkel szerelték fel, míg 3. és 4. századai Mi-2-es és Mi-17-es helikoptereket kaptak.

A kassai Repülő Akadémia az 50-es évektől kezdve a csehszlovák katonai pilótaképzés gerincét adta, ahol 1984-től 1991-ig magyar pilótákat is képeztek. Szlovák terület lévén, az akadémia a Szlovák Légierő alárendeltségébe került. Az itt települő korábbi 2. Iskolaezred hadrendi számát 5-re módosították. Az ezred L-29-es és L-39 C/V kiképző gépekkel rendelkezett, ezenkívül az ezred állományába tartozik a Fehér Albatroszok bemutató kötelék is. A 90-es évek végén kivonták az L-29-eseket a kiképzésből és egy részüket külföldön értékesítették, a többi pedig átkerült Malackyba a 33. Vadászbombázó Ezred állományába.

A Szlovák Légierőt alig két évvel megalakulása után érte az első átszervezés, ami 1994. novembere és 1995. márciusa között zajlott. Ennek során a 3. Vadászbombázó Ezred állományából kivonták a Mig-21-eseket, melyek az új hadrendi szám szerint a 31. Vadászrepülő Ezred sliaèi bázisára települtek át. Itt ezek egy részét kivonták a szolgálatból. Az immár 33. Vadászbombázó Ezred repülőgép állományának feltöltésére a SzU-25-ösökkel repülő trenèini 1. századot áttelepítették Malackyba, ahol a 3. Csatarepülő Század besorolást kapták. A század három L-39-ese Sliaèra került. Ezek pótlására az ezred néhány L-29-est kapott a kassai Repülő akadémia állományából, melyekből mind a három század kapott kiképzési célokra. A malacky-i 4. század továbbra is hadrendben maradt, és bár repülőgépekkel nem rendelkezett hajózó állományát felderítő repülések végrehajtására képezték át. A pieštany-i 2. Vegyes Repülő Ezred is új nevet kapott. A 32. Szállító Repülőezred 2. és 3. századai 1. és 2. besorolást kaptak, a korábbi 4. Helikopter Század állományából pedig megalakult a 3. Szállító Helikopter Század, valamint a 4. Elektronikai-harc Század, melyek a Légierő Parancsnokság kiszolgálására áttelepültek Trencinbe. Presovban csak a hadrendi szám változott 34-re.

Szlovákia 1993 és 1996 között az orosz államadósság terhére 12 Mig-29 B és 2 Mig-29 UB típusú repülőgépet szerzett be. Az új gépek két részletben érkeztek az országba, 5+1 1993/94-ben és a maradék 7+1 1995/96-ban. Az első szállítmány gépeit a sliaèi 1. Vadászrepülő Század kapta, míg a második szállítmánnyal a 2. Vadászrepülő Század Mig-21-eseit váltották fel 1996-tól. Szintén a 2. Század állományába került az ezred 9 L-39 ZA típusú repülőgépe is. 1999-ben a szlovák kormány 10 SzU-22 M4 és 1 SzU-22 UM3 eladása mellett döntött, melyeket Angola vásárolt meg. A gépeket 1999 és 2000 során le is szállították. Ezt követően az összes L-29-es a 2. Századhoz került, míg a maradék 6+2 SzU-22-essel az 1. Század repült tovább.

2001-ben újabb átszervezés történt a Szlovák Légierőben, amellyel kialakult a jelenlegi struktúra. A változások két bázis megszünését is jelentették. Az átszervezés során az ezredek hadrendi száma ismét megváltozott.

A sliaèi 1. Vadászrepülő ezred 4. Századát feloszlatták, Mig-21 MF és UM típusú repülőgépeit pedig átadták a 2. Századnak. A Mig-29-eseket az 1. Századnál vonták össze, melyekből már régóta csak az orosz államadósságból beszerzett és a LOT-nál nagyjavított 2+1 repülőgép volt üzemképes. Kevésbé ismert, hogy az októberben bekövetkezett Mig-29-es katasztrófát követően egy további Fulcrum is megsemmisült, amely egy kiképzési repülés során a hajtómüindítást követően kigyulladt és teljesen elégett. A pilótának sikerült elhagynia a gépet. Ismereteink szerint így jelenleg tíz együléses és három kétüléses üzemképes Mig-29-essel rendelkezik a Szlovák Légierő. Az átszervezés során a 2. Század L-39 ZA-i átkerültek a 3. Századhoz.

A korábbi 32. Szállító Repülőezredet feloszlatták és a bázisául szolgáló trenèini, valamint pieštany-i reptereket kivonták a használatból. A trenèini repülőteret a LOT repülőgép javító üzem továbbra is üzemelteti. Az ezred szállító repülőgépei Malackyba, a helikopterei közül a Mi-8-asok szintén Malackyba a többi pedig Presovba került. Ismereteink szerint a Mi-8-asok jelenleg lekonzerválva várják további sorsukat.

A Szlovák Légierő repülőcsapatainak szervezése jelenleg a következő:

1. Vadászrepülő Ezred, Sliaè

1. Vadászrepülő Század Mig-29 B/UB

2. Vadászrepülő Század Mig-21 MF/UM

3. Repülőszázad L-410, L-39 ZA, Mi-17

2. Vadászbombázó Ezred, Malacky

1. Vadászbombázó Század Szu-22 M-4/UM-3K, L-29

2. Szállító Repülőszázad An-24, An-26, L-410, Mi-8

3. Csatarepülő Század SzU-25K/UBK, L-29

4. Helikopter Ezred, Presov

1. Harcihelikopter Század Mi-24 V

2. Harcihelikopter Század Mi-24 D/DU

3. Szállítóhelikopter Század Mi-2, Mi-17

Kassai Repülő Akadémia, Kassa

Kiképző Repülőszázad L-39 C/V/ZA

E mellett mindhárom ezrednél müködik légi kutató-mentő szolgálat, melyet Mi-17-es helikopterekkel látnak el.

A repülő alakulatok mellett két légvédelmi rakéta dandár és az 1999-óta Zvolenben települő Légierő Parancsnokság mellett üzemelő Légi Hadmüveleti Irányító Központ is a Légierő részét képezik. Az 1. Légvédelmi Rakéta Dandár Roznavában állomásozik, a fegyverzetébe pedig PLRK2K12 KUB (SA-6) rakétakomplexumok tartoznak. A Nyitrán állomásozó 2. Légvédelmi Rakéta Dandár fegyverzetében a KUB és a PLRK S-125 Nyeva (SA-3) Komplexumok mellett megtalálható az egyik legmodernebb orosz rendszer is, a PLRK S-300 PMU (SA-10) is.