Évértékelő Sándor Tamás vezérőrnaggyal

A folyamatosan változó biztonsági helyzet - különös tekintettel a hibrid hadviselés megjelenésére - felértékelte a különleges erők szerepét?

A hibrid hadviselés elleni védekezésben a különleges erők eddig is kiemelt szerepet töltöttek be. Természetesen ahogy nő az ilyen jellegű fenyegetések mértéke, úgy értékelődik fel az egész világon a különleges műveleti erők jelentősége. Tegyük hozzá, hogy a nemzeti ellenállóképesség egyik alapja éppen a nem hagyományos hadviselésre való felkészülés, így ez is erősíti a különleges műveleti erők szerepét.

Az idei év nem éppen sablonfeladatokat hozott a Különleges Műveleti Szemlélőség számára. Az afganisztáni kimenekítési akció komoly próbatételnek tűnt.

Műveleti szempontból ez volt a legfontosabb feladatunk az idén. Kiváló példáját láttuk a különleges műveleti képesség összehangolt munkájának. A tervezés és a művelet hadműveleti szintű vezetése Szolnokon történt, a harcászati vezetés a helyszínen. A műveletben résztvevőknek a pillanatnyi helyzethez és változó szituációkhoz is alkalmazkodniuk kellett, meg kellett találni azokat a módszereket, amivel a legtöbb embert a lehető legrövidebb idő alatt ki lehetett hozni. Mindenki a maximumot teljesítette, ennek az eredménye volt, hogy gyakorlatilag 24 órán belül képesek voltunk a hadszíntérre telepíteni a végrehajtó erőket, és eredményesen hazahozni 540 főt Magyarországra. Az akció egyben azt is bebizonyította, hogy ez a képességünk nemzetközi összehasonlításban is a felső kategóriába tartozik. Természetesen óriási szerepe volt ebben a légierőnek, ami a kijutás és kimenekítés eszközeit biztosította. Ez volt a Magyar Honvédség első olyan művelete, amit teljesen önállóan saját erőkkel és eszközökkel hajtott végre.

Tartottak egy nagyszabású nemzetközi gyakorlatot is az idén, a Black Swan 2021-et. Milyen eredménnyel zárult?

Nemzetközi különleges műveleti gyakorlat volt, amelyet a Szolnokon felállítandó Regionális Különleges Műveleti Komponens Parancsnokság (R-SOCC) vezetett. A partnerországokon kívül Németország és az USA katonái vettek részt rajta, három ország területén több mint nyolcszázan. A gyakorlat apropóján egyébként közös horvát-magyar és amerikai-magyar kiképzést is végrehajtottunk, az amerikaiak ráadásul a nehézfegyverzettel ellátott folyami hajókkal, SOC-R-okkal érkeztek, ami azért volt rendkívül fontos, mert a haderőfejlesztési program részeként a Magyar Honvédség is beszerez három ilyen járművet a különleges műveleti képesség fejlesztésére. Ez volt a magyar vezetésű regionális parancsnokság első ilyen gyakorlata, ennek révén a többnemzeti vezetésű törzs elérte a kezdeti műveleti képességet.

Mit jelent ez?

Úgy fogalmaztam meg: már tudjuk azt, hogy honnan indulunk. Az világos, hová kell megérkeznünk, hiszen egy standard utat kell végigjárnunk, de ez volt az a gyakorlat, amely világossá tette, hogy hol tartunk jelenleg. Stabil alapokon állunk, a partnernemzetek véleménye egyöntetűen pozitív.

A vitéz Bertalan Árpád Különleges Rendeltetésű Dandár milyen évet zárt?

Erről Sánta ezredes úr, a dandár parancsnoka tudna részletesen beszélni, de annyi bizonyos: a Közös Akarat feladat és a Covid-járvány plusz kihívást jelentett a dandár számára a betervezett feladatokon túl. Ők is elég sűrű évre tekintenek vissza. Erején felül teljesített a személyi állomány, de megbirkóztak minden feladattal, az egész dandár fantasztikus munkát végzett. Az afganisztáni kimenekítés fényesen igazolta mind a különleges műveleti erők, mind az egész Magyar Honvédség képességét, és azt, mennyire jó úton járunk. Sikeres és hatékony az együttműködés a szemlélőség és a végrehajtó elem között.

Afganisztán után új misszió veszi kezdetét, a TAKUBA. Milyen lehetőségeket tartogat a különleges műveleti erők számára? Mennyiben más, mint Afganisztán?

A szemlélőség egyik legkiemeltebb feladata jelenleg az, hogy az új hadszíntéren, Afrikában megteremtsük a feltételét a különleges műveleti erők alkalmazásának. Bár a feladat alapvetően hasonló, mégis teljesen más lesz, mint az afganisztáni szerepvállalás, más gondolkodásmódot, más mentalitást követel. Afganisztánban a műveletek többsége rövid lefolyású volt. Mindig volt lehetőség arra, hogy a feladatok végrehajtásának kiindulópontja egy bázis legyen. Onnan indultunk, oda érkeztünk vissza, a nagyobb távolságokat helikopterrel oldottuk meg. Afrikában akkora a földrajzi kiterjedés, hogy csak a művelet helyszínére eljutni több nap. Ez logisztikailag, felkészülésileg is jelentős kihívás. Egyben olyan tapasztalatot ad, ami óriási előnnyel jár a különleges műveleti erők számára. Éppen ezért lenne szerencsés négy hónapos váltásokban dolgozni, hogy a rotációs rendszer révén minél több katonánkat ki tudjuk küldeni tapasztalatszerzés céljából.

Ha már tapasztalat: hol nyílik alkalom azok feldolgozására és cseréjére?

Az idén több konferencián is részt vettünk, ezek közül az egyik kiemelt esemény a Budapesten tartott és a szemlélőség által szervezett stratégiai szintű vezetői szimpózium, a Resistance Operating Concept volt. Azt vitattuk meg, miként lehet egy NATO-koncepciót a nemzeti ellenálló képességben kamatoztatni. A projekt az Amerikai Különleges Erők Európai Parancsnokságának és a NATO Különleges Műveleti Parancsnokságának is kiemelt programja volt. Ott voltunk a varsói Global Special Operations Forces (SOF) Foundation rendezvényen is, ami azért is volt fontos, mert jövőre Budapest lesz a házigazdája a rendezvénynek. Ez nem csak a különleges erők szempontjából lényeges, de arra is alkalmat ad, hogy a magyar haderőfejlesztés bemutassa az eddigi eredményeit, a magyar fejlesztésű eszközöket a nemzetközi partnereknek. Idén tartottunk V4-es parancsnoki konferenciát is, amelyben a különleges műveleti erők aktuális kihívásairól és jövőjéről egyeztettünk. Ami a kevésbé látványos kidolgozó munkát illeti: megszületett a különleges műveleti doktrína újrakiadása, helységharc szabályzat készült a legújabb ismeretek alapján, bővítettük az ejtőernyős eljárási rendet és újragondoltuk a különleges műveleti alaptanfolyamot. Utóbbi kivitelezéséhez az Egyesült Államok prominens különleges műveleti szakértőivel tárgyaltunk.

Említette a fejlesztéseket. A Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program mennyire változtatta meg a különleges műveleti erők mindennapjait?

A program hatását természetesen mi is érezzük. Ott vannak a már előbb említett SOC-R hajók, említhetném az ejtőernyő, vagy az újabb Polarisok beszerzését, amellyel erősödik a szárazföldi kijuttatás képessége, de folyik az egyéni harcászati felszerelés feljavítása is. A mi esetünkben az utóbbi szintén a Digitális Katona Programon alapul, de annak a különleges erőkre alkalmazott változata kerül beszerzésre

A jövő év még fokozottabb tempót ígér?

Úgy fogalmaznék, hogy az elkövetkezendő három év nagyságrendekkel lesz bonyolultabb, mint bármelyik eddigi. Ennek fő oka, hogy 2025-ben a Regionális Különleges Műveleti Komponens Parancsnokságnak és a hozzá kapcsolódó végrehajtó elemeknek szolgálatba kell lépni, ez azt jelenti, hogy 2024-re mindennek kész kell lennie a sikeres induláshoz. Rendkívül fontos és kiemelt ez a projekt, hiszen maga a NATO is elindult egy regionalizációs irányba. Most úgy tűnik, hogy a magyar különleges műveleti képesség és a Regionális Különleges Műveleti Komponens Parancsnokság lesz az a tesztegység, amely a NATO új, különleges műveleti koncepcióját felépíti.

Ha pár mondatban kellene megfogalmaznia, hogyan értékelné az elmúlt évet?

Óriásit léptünk előre a különleges műveleti képesség terén, megkérdőjelezhetetlenül bekerültünk Európa élmezőnyébe. Azok az elismerések, amelyeket akár a szemlélőség, akár a katonai szervezetek, a dandár és a katonák kaptak, mindenképpen jelzik, hogy a legjobb úton járunk. Aki ismer, tudja: maximalista vagyok magammal és munkatársaimmal szemben is, nekem a száz százalék nem elég, de az idei évben az állomány egésze a maximumot hozta ki magából. Nagyon büszke vagyok rájuk. Köszönet illeti mindazokat, akik támogatták a különleges műveleti képességet a légierő, a szárazföld, a kiber, illetve a logisztika vonatkozásában, külön köszönet illeti a Magyar Honvédség Parancsoksága teljes állományát és kiemelten a beszerzéssel foglalkozó kollégákat, akik nélkül nem beszélhetnénk az elért sikerekről, és a sikeres jövőről.