Hibrid valóság a szimulátorokban

A miniszterhelyettes mérföldkőnek nevezte ezt napot a honvéd tisztképzés és a katonai kutatások fejlesztésének szempontjából. „Az egyetem oktatói, a honvéd tisztjelöltek és a Magyar Honvédség tisztjei a legújabb eszközökkel készülhetnek a jövő kihívásaira, az ország védelmére és a magyar emberek szolgálatára” – mondta.

„A mesterséges intelligencia alkalmazása, a dróntechnológia fejlődése és fejlesztése, illetve a kiberbiztonsági rendszerek kutatása elengedhetetlen ahhoz, hogy a Magyar Honvédség lépést tudjon tartani az új kihívásokkal, és egy korszerű, jól felszerelt modern haderőt biztosítson Magyarország védelmére” – hangoztatta Vargha Tamás.

Az új szimulátorok és eszközök segítenek abban, hogy a tisztjelöltek élethű és modern környezetben sajátíthassák el a döntéshozatali mechanizmusokat, és szerezzék meg a mindennapi szolgálatukhoz szükséges készségeket – mondta.

„Ezek az eszközök lehetőséget teremtenek további technikai kutatások és fejlesztések támogatására is. Valós idejű adatok gyűjtésével új stratégiák és taktikák kidolgozására nyílik lehetőség, ez pedig szintén hozzájárul a Magyar Honvédség képességeinek fejlesztéséhez” – közölte a parlamenti államtitkár.

Vargha Tamás hangsúlyozta, hogy a legmodernebb eszközök sem elegendőek önmagukban. A haza védelme során a legfontosabb a magyar katona, aki ezeket az eszközöket értő módon használni tudja.

Deli Gergely, az NKE rektora arról beszélt, hogy az eseményen az egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Karán folyó kitartó kutatási, fejlesztési munka kézzelfogható eredményei tekinthetők meg, és a legújabb innovatív eszközöket adják át az állami légiközlekedési alapképzési szakon tanuló honvéd tisztjelölteknek.

Küldetésüknek nevezte, hogy stratégiai jelentőségű, a jelenkor kihívásaira reagáló oktatási és kutatási feladatokat lássanak el.

„A ma átadott újgenerációs eszközök támogatják az élményszerű, gyakorlatorientált és innovatív képzést az állami légiközlekedési alapképzési szakon. Ezek az eszközök a Magyar Honvédség számára is kiemelt jelentőséggel bírhatnak, hatékonyan támogathatják a katonai feladatokra való felkészülést, a kiképzési gyakorlat előkészítését és szakszerű tervezését” – mondta a rektor.

A korszerű szimulációs technológia csökkenti a képzési költségeket, optimalizálja a gyakorlati tapasztalatszerzést, és hozzájárul a honvédség magas szintű felkészültségéhez. Emellett egyedülálló kutatási, fejlesztési lehetőséget is biztosít, különösen a légiforgalmi irányítás, a repülésbiztonság, valamint a pilóta nélküli rendszerek interakcióinak mélyebb tudományos vizsgálatára.

A rektor kiemelte: stratégiai céljuk, hogy ezekkel a fejlesztésekkel tovább erősítsék nemzetközi szinten is kutatási együttműködéseiket, és támogassák a védelmi szektor technológiai innovációit.

„Versenyképességünk és eredményességünk kulcsa a tudományos munka és az oktatási módszerek ötvözése az innovatív eszközökkel” – fogalmazott Deli Gergely.

A norvég EDDA Systems tervezte a repülőtéri toronyirányító szimulátort, amellyel a három magyar katonai repülőtéren, illetve a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren „gyakorolhatnak” a hallgatók. „A rendszerben az említett négy repülőtér látképe, valamint az ott megforduló összes légijármű, illetve ezres nagyságrendben más légi eszközök paraméterei megvannak, így szinte végtelen az ezekkel kialakított helyzetek száma. Vagyis a jövő légi irányítói a hagyományos légijárművek mellett a nagyméretű pilóta nélküli légijárműrendszerek egyidejű irányítására is felkészülhetnek” – mondta el Náfrádi Attila, az EDDA Systems képviselője.

A ZLIN 242 típusú repülőgép-szimulátor az állami légiközlekedési alapképzési szakon tanuló hallgatók oktatásában kap jelentős szerepet. A virtuális valóságot felhasználó repülős tréningeszközöket, illetve repüléshez köthető applikációkat készítő magyar Propair Flight Kft. egy valódi pilótafülkét kombinált a virtuális valósággal az itt átadott repülőgép-szimulátorban – tudtuk meg Késmárki Pétertől, a cég ügyvezetőjétől. „A kormány, a különböző kezelőszervek, az ülés mind az eredeti repülőgépből való. Minden rendszert és a szimulátor repülési tulajdonságait mérések alapján úgy állítottuk be, hogy megegyezzenek az eredetivel. Tehát ha a hallgatók ebben ülve tanulják meg a repülőgép kezelését, és utána átülnek az igaziba, akkor egy az egyben hasznosíthatják azt, amit a szimulátoron begyakoroltak” – mondta Késmárki Péter.

Forrás: https://honvedelem.hu/