Az amerikai haditengerészet ünnepélyes keretek között búcsúztatta az utolsó Lockheed Martin S-3 Viking típusú repülőgépet, és ezzel a momentummal véget ért a harmincöt éves tengerészeti szolgálata a típusnak. A Vikingek azonban csak a haditengerészettől búcsúznak, a NASA-nál még továbbra is szolgálatban állnak majd.
Az S-3 típusú repülőgép fejlesztése közel negyven évvel ezelőtt, 1969 augusztusában kezdődött, első repülése pedig 1972. január 21-én történt. Az első repülőgépek 1974 februárjában álltak szolgálatba, elsőként a VS-41 kiképző századnál. Összesen száznyolcvanhét S-3 típusú repülőgép épült 1971 és 1978 között. A Viking repülők tizennyolc haditengerészeti századnál több mint másfél millió órát repültek.
- Az S-3 Viking a haditengerészeti repülés svájci bicskája volt, és széles spektrumban használta az amerikai haditengerészet a szolgálati idő alatt. A Viking fontos szerepet játszott a repülőgép-hordozók tengeralattjáró elleni és az elektronikai hadviselés területén is. A Lockheed Martin büszke erre a repülőgépre, és reméljük, hogy ennek a legendás típusnak méltó utódja lesz az F-35 Lighting II - nyilatkozta Ray Burick, a Lockheed Martin alelnöke.
Az első S-3 Vikinget a Lockheed Martin burbanki gyárában építették. Az első repülést John Christiansen és Lyle Schaefer vállalati tesztpilóták hajtották végre, és ők repülték végig a huszonhat hónapos tesztprogramot is. Az első bevetést a Dragonfires-ként ismert VS-29 század hajtotta végre a USS John F. Kennedy repülőgép-hordozó fedélzetéről 1975 júliusában. Az első bevetés után két évvel a Viking flotta már több mint százezer órát töltött a levegőben. A repülőgépet több változatban is gyártották. Hét repülőgépet alakítottak át a US-3A verzióra, amely gépekkel több mint kétezer kilogramm hasznos terhet lehetett szállítani. Az ES-3A Shadow haditengerészeti elektronikai felderítő gépet az EA-3B típus leváltására tervezték. Az első sikeres bevetésen 1991 májusában repült a Shadow változat. A tanker verzió (a KS-3A) fejlesztését 1979-ben kezdték meg, bár ez a típus nem került gyártásra, de az ötlet nagyon hasznos volt. Ezt bizonyítja, hogy a légitankolásokra alkalmassá tett S-3 Vikingek közel négymillió kilogramm üzemanyagot töltöttek a szövetséges erők harci gépeibe.
A jelentősen modernizált S-3B-t a nyolcvanas évek elején fejlesztették. Elsődleges feladata a kevés zajt kibocsátó szovjet tengeralattjárók észlelése, célok azonosítania. Az S-3B prototípusa 1984 szeptemberében repült először. Az Öböl-háború alatt, a VS-38 századhoz tartozó egyik S-3B Saddam Hussein óceánjáró jachtját támadta és bénította meg sikeresen, Maverick típusú lézerirányítású levegő-föld rakétával.
Az S-3 Viking történelmében más különleges esemény is volt. A VS-35 század S-3B típusú gépe kapta meg 2003. május 1-jén elsőként a Navy One hívójelet, ami nem jelentett kisebb megtiszteltetést, minthogy az Egyesült Államok akkori elnökét George W. Busht repítse a USS Abraham Lincoln repülőgép-hordozó fedélzetére.
Landol a Navy One Bush elnökkel a fedélzetén
- Az S-3 Vikingre sokáig emlékezni fognak a teherbíró képességére, a rugalmasságára és a megbízhatóságára. Ez a gép több mint három évtizedig szolgált az Amerikai Haditengerészetnél. Mi, akik gyártottuk, üzemeltettük és repültünk a Vikinggel most tisztelgünk e nem mindennapi típus előtt, tette hozzá Ray Burick.
Az S-3 Viking nyugdíjba ment az Amerikai Haditengerészettől, de Cleveland közelében fekvő NASA Glenn Research Centerben jelenleg négy S-3B típusú repülőgéppel hajtanak végre repülési teszteket és várhatóan még szolgálatban is maradnak ezek a gépek.
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
A C-17 Globemaster III már csak óriási méretei miatt is a stratégiai légi szállítás egyik legfontosabb és legsokoldalúbb repülőgépe, mondják a Nehéz Légiszállító Ezred katonái. A légi jármű Kenyeri fölött a kivételes teherdobó képességét bizonyíthatta.
Amennyiben feliratkozik alkalmi hírlevelünkre, postafiókjába küldjük a legfrissebb híreket!
E-mail cím:
Megszólítás:
A hírlevél feliratkozáshoz el kell fogadni a feltételeket.