Magó Károly: A szolnoki repülőtér története

1939. február 17-én a Magyar Királyi Honvéd Légierő parancsnoksága levelet írt Szolnok polgármesterének, hogy a város határában repülőtér létesítését vették tervbe.Február 25-én a polgármesteri hivatalban tartották meg a repülőtér építésével kapcsolatos tárgyalásokat. Szolnok határában két terület jöhetett szóba a Nagyszanda pusztától keletre a Szolnok-Rákóczi törvény hatósági útig terjedő terület, a másik a szandai csárdától keletre a szandai láposig terjedően a törökszentmiklósi dülő út mentén. A város vállalta 10 katasztrális hold föld megvásárlását és a törökszentmiklósi földút 3 méter szélességü makadám burkolatának kivitelezését. Továbbá vállalta a város a villany kivezetésének költségeit, valamint egy 20-25 kilovolt amperes transzformátor létesítésének és primer kapcsolótábla felszerelésének költségeit. Május 5-én vitéz Bánfalvi vezérkari ezredes, a légierő vezérkari főnöke levélben tájékoztatta a város vezetését, hogy megszületett a döntés a repülőtér helyéről. „… értesítem a Polgármester Urat, hogy a repülőteret a szandai csárdától keletre a szandai láposig terjedő és törökszentmiklósi dülőút mentén kívánom megépíttetni.”Augusztus 19-én elkezdődtek a repülőtér építésének az előkészítő munkálatai. Kijelölték azt a 10 hold nagyságú földterületet, ahol elkezdődhet a kiszolgáló épületek építése. A repülőtér építésének összköltsége kb. másfél millió pengő volt.

Augusztus elsején az 1. Vadászrepülő Ezred 1/5-ös Dongó századát Szolnokra helyezték, melynek új száma 1/1-es század lett. Ezzel megalakult az 1/I. Vadászrepülő Osztály. Később idevezényelték az 1/2-es Ludas Matyi századot is, így az 1. Vadászrepülő Ezred két százada Mátyásföldön, két százada pedig Szolnokon állomásozott. Mindkét idetelepült század CR-32 típusú biplánnal volt felszerelve. A szolnoki bázis első parancsnoka Szabó Mátyás százados volt.

Augusztus 9-én a légierők parancsnoksága jelentette, hogy a szolnoki repülőtér hadi használatra alkalmas.Augusztus 10-én átadásra került a forgalomnak a repülőtérre vezető 740 méter hosszú út.Augusztus 26-án, az újabb háborús készültség miatt az 1/3 számú Kör Ász század áttelepült Szolnokra. Az első baleset a repülőtéren a század egyik gépével esett meg, mert Kismarosi András szakaszvezető gépe átvágódott, de szerencsére a hangárban a felső szárny cseréjével meg tudták javítani.

1941 júliusában elkezdődött a Re-2000-es átképzés Szolnokon. Az új típus jelentős fejlesztés volt, mert a régi kétfedelü gépeket egy modern kialakítású vadászgép váltotta fel. A szolnoki alakulatra hárult a fontos feladat, hogy átképezzék a pilótákat az új típusra. A vadász osztály nevét az átszervezés során 1. Gyakorló Vadászosztályra változtatták, utalva arra, hogy itt folyt a Héja átképzés. A Ludas Matyi századból szervezték meg Gyenes László százados vezetésével azt a csoportot, amely elsőként próbálhatta ki az új gépeket harci körülmények között.

Augusztus 7-én érkezett meg a vadász csoport Szutyiszkibe, ezzel elkezdődött az első frontszolgálat.Augusztus 11-én került első alkalommal bevetésre a szolnoki Ludas Matyi század 5 gépe. Lasztóczy Gyula főhadnagy a V.420 jelü Héjával a bevetésről nem tért vissza. Utoljára akkor látták, amikor gépével alacsonyan repült, valószínüleg Szakonyi főhadnagy sérült Ca-135-ös bombázóját próbálta oltalmazni, majd eltünt.Augusztus 27-én volt a szolnoki század frontszolgálatának legsikeresebb napja, mert három ellenséges gépet sikerült lelőni. A Dnyetropetrovszknál lévő hídfő légtérbiztosítása volt a feladat, amikor hat szovjet I-16-ossal keveredtek légi harcba. Gyenes László százados, Móry Tamás főhadnagy és Gémes Kálmán szakaszvezető lelőtt egy-egy ellenséges gépet.Október 21-én érkezett haza a Ludas Matyi század a Szovjetunióból, ezzel véget ért az első frontszolgálat.1942. április elején a szolnoki alakulat 1. Vadászrepülő Osztály megnevezéssel a 2. Repülő Dandár alárendeltségébe került, és elkezdte a felkészülést a Szovjetunió feletti harcokra.Május 1-jén, Vitéz Nagybányai Horthy István tartalékos főhadnagy, Magyarország kormányzó-helyettese bevonult a Dongó századhoz, hogy átképzés után részt vegyen a Szovjetunió elleni hadjáratban.Július 1-jén indult a vadászrepülők első csoportja a keleti frontra Csukás Kálmán vezetésével, melynek tagja volt Horthy István főhadnagy is.Augusztus 6-án volt az első légiharc, mely során a kormányzó helyettes egy orosz gépet valószínüleg lelőtt.Augusztus 20-án Vitéz Nagybányai Horthy István főhadnagy bevetésre induló gépével lezuhant és meghalt az ilovszkojei repülőtéren.Augusztus 25-én tartották a repülőtér területének bővítésével kapcsolatos tárgyalást a Városháza közgyülési termében. A kisajátítás alá esett a Szolnokot Mezőtúrral összekötő út és egy ebből leágazó dülőút is, azonban a mezőtúri út fontos volt a két város összekötése szempontjából, ezért szükség volt olyan új út kijelölésére, melyek elkerülik a repülőteret.

Október elején az 1/1. vadász század 8 pilótáját Bánlaky főhadnagy vezetésével, átvezényelték Sztarij Oszkolba, a gyorsított Me-109-es átképzésre.

December 16-án a magyar „Messzerek” átestek a tüzkeresztségen, mert Bánlaky főhadnagy és Pánczél hadnagy két-két Il-2-es csatarepülőgépet lőtt le. Ezzel a szolnoki Dongó század pilótája, Pánczél Imre hadnagy lett a Magyar Királyi Honvéd Légierő első ásza.

1943 márciusában egy német kiképzőszázad települt a szolnoki repülőtérre.Május 1-jén a Honvédelmi Minisztérium megbízta Geil Miklós építőmester, vasbetontervező statikust egy vasbeton hangár építésére. A munkálatok hamarosan leálltak, mert Geil három vagon vasanyagot eladott, ezért börtönbe zárták.Május 11-én a repülőtér parancsnokánál értekezletet tartottak a repülőtér további fejlesztésével kapcsolatban. Döntés született arról, hogy szükség van egy új őr és fogda épületre, tiszti étkezdére, valamint bővíteni kell a markotányos épületet.Június 7-én újabb fejlesztés keretében 241,13 hektárral növelték a repülőtér területét. Ebből a déli részt 1271600 négyzetméterrel, az északi részt pedig 116000 négyzetméterrel egészítették ki.Augusztustól a szolnoki repülőtéren német müszerrepülő-kiképző iskola müködött.Augusztus 18-án repülte utolsó bevetését a keleti fronton Újszászy György százados, a szolnoki Dongó század parancsnoka. Az 1/1-es század frontszolgálata lejárt és haza vezényelték Szolnokra. A Szovjetunió feletti harcokban a század legeredményesebb pilótája Szentgyörgyi Dezső volt, aki hat igazolt légi győzelmet aratott, és később a Magyar Királyi Honvéd Légierő legeredményesebb vadászpilótájaként fejezte be a háborút.Október 20-án Rimár István építési vállalkozó 381000 pengő végösszegü számlát nyújtott be a repülőtér gyengélkedő épületének felépítéséért. Nincs meg az átadás pontos időpontja, de ebben az időben kerülhetett használatba az épület.December 1-jén új beosztásba került a szolnoki repülőtér parancsnoka Szabó Mátyás százados a Honvédelmi Minisztériumban.1944. januárban elkezdődött a szolnoki vadász századok átfegyverzése, mert hat darab magyar gyártású Me-109G6 típusú vadászrepülőgép került Szolnokra.Január 15-én 2 225 000 pengőt igényeltek a repülőtér fejlesztésére. Az előző év május 11-én hozott fejlesztési döntések alapján ez az összeg fedezte az új őr és fogda épület, tiszti étkezde felépítését, valamint a markotányos épület bővítését.Februárban a szolnoki repülőtérre települt Franciaországból a német 53. Bombázó Ezred 4. csoportja. Az alakult parancsnoka Ludwig Grözinger őrnagy volt.Április hónapban kezdődött a repülőtéren egy német vitorlázó repülő tanfolyam. Német oktatók DFS-230-as vitorlás szállító gépeken oktattak. Ezen a tanfolyamon a szolnoki illetőségü Babus János is részt vett repülő müszakiként.Április elején a szolnoki alakulat a következő repülőgép állománnyal rendelkezett: 1/1-es századnak hat Me-109-ese és négy darab Héja II. vadászgépe volt. Az 1/2-es század négy Héja II. vadászgéppel rendelkezett.Április 3-án az Egyesült Államok 15. Légi Hadserege megtámadta Budapestet, ezzel hazánk egy súlyos légi háború színtere lett. Négyszázötven bombázó és százharminchét vadászgép repült be az ország fölé. Ezen a napon átesett a tüzkeresztségen a szolnoki 1/2-es század. Az 1/2-es század négy Héja II vadászgépe is bevetésre került. Hollósi Ferenc főhadnagy, Partos András hadnagy, Szecsei Gábor hadnagy és Nemeslaki Zoltán őrmester Nagykörös környékén támadta meg az amerikai köteléket. Szecsei hadnagy fegyverei elakadtak, ezért kivált a támadásból, Hollósi főhadnagy és Nemeslaki őrmester kényszerleszállt, Partos hadnagy pedig kiugrott a sérült gépéből.Április 13-án támadást intézett az Egyesült Államok 15. Légi Hadserege Budapest és Győr ellen. A szolnoki repülőtérről az 1/1-es század egy Me-109-es raja szállt fel Újszászy György százados vezetésével. Megtámadtak egy kísérő vadászok nélküli B-24-es köteléket. Találataiktól egy B-24-es kivált a kötelékből és lassan süllyedni kezdett. Először Újszászy százados, majd Kereki Károly őrmester egy-egy sorozatot lőtt egy B-24-esre, de a bombázó farok lövészének sorozatai eltalálták Kereki őrmester gépét, ezért kiugrott, de ejtőernyője beakadt a gépének farok részébe és halálra zúzta magát. Kereki Károly volt a szolnoki alakulat első hősi halottja az amerikaiakkal vívott légi harcok során. A nagyszámú ellenséges bombázók miatt az 1/2-es századot is bevetésre küldték. A század hatezer méter magasan csillagmotoros gépekkel találkozott, melyekről azt hitték, hogy magyar Héják, ezért nem figyeltek rájuk, hanem folytatták a bombázók keresését. Azonban ezek a gépek a 325. Vadász Csoport P-47-esei voltak és azonnal megtámadták a magyar köteléket. (A P-47-es hasonló felépítésü repülőgép volt, mint a Héja, ezért keverték össze a két típust.) Az amerikai vadászok a magyar kötelék mögé helyezkedtek és két gépet lelőttek. Forró Pál és Málik József hadnagyok kiugrottak és Ócsa környékén értek földet. A győztes amerikai pilóták Eugene H. Emmons és George P. Nowotny főhadnagyok voltak.Május 10-én a szolnoki pilóták befejezték az áttelepülést Veszprémbe, ezzel gyakorlatilag megszünt a Dongó század. A szolnoki pilóták a 101/2-es századhoz kerültek, melynek parancsnoka Újszászy György százados lett. A repülőtéren az 1/2-es század maradt, mely a vadászpilóták képzését folytatta.Májusban véget ért a német szállító vitorlázó repülő tanfolyam.Június végén elkezdődött a repülőtéren a Szolnokról, Mezőtúrról, Karcagról és Kisújszállásról érkezett diákok munkaszolgálata. Megérkezésükkor egy százados fogadta őket a repülőtéren azzal a lelkesítéssel, hogy „úgy dolgozzatok fiúk, hogy azzal a lapát földdel nyerjük meg a háborút, amit ti arrébb tesztek!” A diákokat Rákóczifalva melletti Gorove major dohánypajtájában helyezték el, igen rossz körülmények között. Az étkeztetésük is rossz minőségü volt, ezért nem nagy lelkesedéssel végezték a munkákat.Júliusban felszámolták a szolnoki repülőtérre települt német 53. Bombázó Ezred 4. csoportját.Augusztusban a szolnoki repülőtérre települt a német 100. Éjszakai Vadászrepülő Ezred 6. százada.Augusztus 10-én Rimár István építési vállalkozónak 2826000 pengő került kifizetésre a 6 legénységi épület felépítésért. (Borús, 1975, 233. o) Nincs meg az átadás pontos időpontja, de ebben az időben kerülhettek használatba az épületek.Augusztus 20-án a szolnoki repülőteret a 451-es, a 461-es, és a 484-es Bombázó Csoport támadta, 88 B-24-es bombázóval. A repülőtérre körülbelül 8000 darab repeszbombát dobtak. A bombázás miatt az épülő nőtlen tiszti épület tetejéről kb. 50 négyzetméter cserép és a cseréplécek megsérültek. Az egyik 200 fős legénységi épületben egy bomba átütötte a 2. emeleti födémet, megrongált 200 négyzetméter cserepet, ácsszerkezetet és azt a helyiséget, ahol felrobbant. Kisebb károk keletkeztek a hangárajtókban, a német barakkokban és sok ablak betört. A pontatlan miatt, mert a bombaszőnyeg elérte Rákóczifalvát, a Csiberér-dülőt és Szandaszőlőst is. A magyar katonai nyilvántartások és a város halotti anyakönyve szerint 80 ember halt meg a támadás során. Az amerikai 49. Bombázó Ezred, 484. Bombázó Csoport fehér „30”-as jelzésü, „Damned Yankee” becenevü, B-24H-15-FO Liberatora Rákóczifalva mellett lezuhant. A bomba kioldás utáni másodpercekben egy hatalmas robbanás rázta meg a gépet, mert egy, az alakzatban magasabb pozícióban repülő bombázó repeszbombája telibe találta és felgyújtotta a jobb külső motort. A személyzet nem tudta megfékezni a tovább terjedő tüzet, mely fokozatosan az egész szárnyra átterjedt. A gép zuhanni kezdett, majd a levegőben kettétört. A tízfős személyzetből négyen nem tudták elhagyni a zuhanó roncsokat.Szeptember 4-én tagozódott be a szolnoki 1/2-es század a 101. Vadászrepülő Ezredbe, mint annak 4. százada. Ezzel Szolnokon vadászrepülő egység nem maradt, és a Ludas Matyi század hivatalosan megszünt.Szeptember 12-én eltelepült Szolnokról a német 100. Éjszakai Vadászrepülő Ezred 6. százada.Szeptember 20-án befejeződött a diákok kényszermunkája a szolnoki repülőtér építésén.Szeptember 27-én a repülőtér bővítése során a Blaskovits Elemér és társai tulajdonát képező ingatlanokat halaszthatatlan honvédelmi érdekekre való hivatkozással használatba vette a repülőtér. Október 8-án a szolnoki repülőtéren a magyar alakulatok közül valószínüleg csak az 1. Vitéz Horthy István Vadászrepülő Osztály és a 4. Önálló repülőgép Javító Mühely kisebb egységei állomásoztak. Ezen a napon ürítették ki a repülőteret, a müszaki és a hajózó személyzet Mátyásföldre települt át. Alekszander Gerskovics a Szandaszőlőst elfoglaló szovjet csapatok első egységeivel érkezett a repülőtérhez, így emlékszik vissza az eseményekre: „Emlékszem előretolt egységeink, és a németek összecsapására azon az úton, amely a Tisza bal partjának halmai közt elterülő repülőtérhez vezetett. A németek felgyújtották a gépeket. Öt vagy hat repülőt sikerült megmentenünk.”November 7-én települt a szolnoki repülőtérre a szovjet 178. Gárda Vadászrepülő Ezred La-5FN és La-7 típusú vadászgépekkel. További két vadászrepülő alakulatot a 14. és a 177. Gárda Vadászrepülő Ezredet is Szolnokra vezényelték, de nincs meg a pontos időpont. Valószínü, hogy ezekben a napokban kerültek áthelyezésre ezek az alakulatok is.November 17-e utáni napokban a vadászrepülő alakulatok tovább települtek a front irányába, helyükre a 7. Gárda Csatarepülő Hadosztály parancsnokság, a 130. és a 132. Gárda Csatarepülő Ezred Il-2-ei érkeztek, és ide települt a 8. Önálló Gárda Futárrepülő század Po-2 típusú repülőgépekkel.December 22-e körüli napokban Szolnokon állomásozott a Román Királyi Légierő a 13. felderítő század.December végén a 7. Gárda Csatarepülő Hadosztály Il-2-ei eltelepültek Szolnokról.1945. január 11-én a 218. Bombázó Hadosztály Boston gépei Debrecenből áttelepültek a szolnoki repülőtérre.Március 3-án a német 100. Éjszakai Vadászrepülő Ezred Ju-88G típusú repülőgépe lezuhant Szolnoknál. Ez volt a háború alatti utolsó repülőgép lezuhanás a háború alatt.Március 9-e után a Szolnokon állomásozó 218. Bombázó Hadosztály Bostonjai eltelepültek Szolnokról, ezután üresen állt a repülőtér.1947. októbertől a Honvédelmi Minisztérium alárendeltségébe került a szolnoki repülőtér.1948. április 15-én megalakult a 2. Repülőtér Gondnokság.1949. október elsején alakult meg a légierő fegyvernemi tiszti iskolája, a Honvéd Killián György Repülő Hajózó Tiszti Iskola Szolnokon. Az iskola első parancsnoka Huba László alezredes lett. A folyamatos fejlesztések során az iskola UT-2, ZLIN-381, Arado-96-B, JAK-9P, Jak-11, Jak-18, Li-2 Teve, és IL-10 típusú repülőgépekkel rendelkezett.1950. december 21-én volt az első avatás az iskolán, amikor hatvan fő repülésirányító és megfigyelő befejezte a tanulmányait.1954-ben a repülőtiszti iskola a légierő fejlesztésével párhuzamosan az iskola is rendszerbe állította a MiG-15-ös gázturbinás vadászgépet.1956. október 23. és november 4. között a szolnoki repülőtéren állomásozó repülőgépek felderítő és szállító feladatokat hajtottak végre.1957. augusztustól a szovjet légierő 275. Vadászrepülő Hadosztály törzse és a 283. Vadászrepülő Ezred települt Szolnokra, MiG-17 és MiG-15 UTI repülőgépekkel.1957. november 11-én felavattak mintegy hetven fő vadászpilótát és megfigyelőt, majd az iskolában a képzés 1961-ig szünetelt.1961. nyarán kezdődött az iskola újra szervezése Szolnokon, mely a Honvéd Killián György Repülő Hajózó Tiszti Iskola, és a Honvéd Vasvári Pál Repülő Szakkiképző Tiszti Iskola jogutódjaként kezdte újra a müködését Killián György Repülő Tiszti Iskola néven. Az orosz alakulatok eltelepültek Szolnokról.1964 novemberében érkeztek meg az első L-29-es típusú sugárhajtású gyakorló gépek.1967. augusztus 31-én a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának 13/1967. sz. törvényerejü rendelete értelmében a tanintézet főiskola lett, és a Killián György Repülő Müszaki Főiskola nevet kapta.1968. augusztus 21. és szeptember 5. között a szolnoki repülőtéren állomásozó repülőgépek bevetésre kerültek a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban kitört forradalom leverésének légi eseményeiben.1969. december 1-jén Mi-8 elméleti átképző tanfolyam indult a Killián György Repülő Müszaki Főiskolán.1971. november 15-én megalakult a Killián György Repülő Müszaki Főiskola repülőkiképző ezredéből a 101. Önálló felderítő Repülő Ezred, két századot MiG-15-össel, egy századot L-29-essel szereltek fel. 1973-ban az Elnöki Tanács 12. számú törvényerejü rendelete alapján, az iskolán szerzett oklevél üzemmérnöki, vagy orosz nyelvtanári diplomát is adott.1973. november 6-án megnyitott a Szolnoki Repüléstörténeti Múzeum.

1975. szeptember elsején kivonták a MiG-15-ös típust a hadrendből, annak ellenére, hogy kiváló müszaki állapotban voltak. Ezután a gépeket lekonzerválták, és a szolnoki repülőtéren tárolták.   1982-83-as tanévtől indult meg a hazai helikoptervezető képzés, a szentkirályszabadjai alakulat közremüködésével.1984. március elsején megszünt a 101. Önálló felderítő Repülő Ezred. 1984. május elsején megalakult a 89. Vegyes Szállító Repülő Ezred. Az újonnan felállított alakulat repülőtechnikáját, a szentkirályszabadjai repülőtérről vezényelték át, három század Mi-8 helikoptereket, egy pedig An-26 szállítórepülő-gépeket használt a repülési feladatok során.1990. április elsején az alakulat a város vezetésének hozzá járulásával felvette Szolnok város nevét, ezért az új megnevezés MH 89. Szolnok Vegyes Szállítórepülő Ezred lett.1991. november elsején a 90. Vezetésbiztosító és Futárhelikopter Ezredet is felszámolták Börgöndön, és az ott használt Mi-2 típusú könnyü helikoptereket átvezényelték Szolnokra. Az alakulatot az átszervezés során dandár szintre fejlesztették, és az új megnevezés MH 89. Szolnok Vegyes Szállítórepülő Dandárra változott. 1991. november 15-én a főiskolán a képzési időt ismét négy évre emelték, és az 1051/1991. /XI.5./ Kormányhatározat alapján az intézmény új neve Szolnoki Repülőtiszti Főiskola lett.1993. szeptember 1-jén indult a hazai hajózó képzés. Megalakultak a Jak-52-es, a Mi-2-es, és az L-39-es kiképző századok.1995. szeptember elsejétől indult az utolsó hazai hajózó kiképző osztály.1996. július 20. és 26. között 25 ország részvételével rendezték meg a „Cooperatie Chance ’96” elnevezésü NATO békepartnerségi hadgyakorlatot Szolnokon.1996. szeptember elsejétől a főiskola önállósága megszünt, és Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Szolnoki Repülőtiszti Főiskolai Karaként, folytatta az oktatást.1997. szeptember elsejétől az MH 89. Szolnok Vegyes Szállítórepülő Dandárt ezred szintre szervezték át, mely négy repülőszázadból állt. (Mi-8, Mi-2, An-26, Jak-52 századok)

2000 októberében felszámolták a könnyühelikopter századot, és a Mi-2-est kivonták a rendszerből. A főiskola megnevezése Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Repülőtiszti Intézetre változott.2001. szeptember elsejétől átszervezték az iskolát, és Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Müszaki Főiskolai Kar Repülőmüszaki Intézeteként müködött tovább.2004. május 24-én megalakult az MH 86. Szolnok Helikopter Ezred, az MH 87. Bakony Harci Helikopter Ezred és az MH 89. Szolnok Vegyes Szállítórepülő Ezred összevonásával. Ekkor kerültek a repülőtérre a Mi-24-esek.

2004 júniusában az újabb átszervezés során az iskola megnevezése Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Müszaki Kar Repülőmüszaki Intézetre változik.2005. május 19-én a repülőbázis felvette az első világháborús ász, Ittebei Kiss József hadnagy nevét.2005. december 15-én áttelepültek Kecskemétre az An-26-os szállítórepülőgépek. 2007. november elsejétől az intézet új megnevezése Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Müszaki Kar Repülő és Légvédelmi Intézet lett.

A fotók Gibás Andor hagyatékából és az MH 86. Szolnok Helikopter Bázis archívumából lettek kiemelve.