A Messerschmitt Me 262 főbb változatai
Me262 V1-V12 12 db prototípusMe 262 A-0 Előszériás repülőgépekMe 262 A-1a „Schwalbe” Együléses sorozatgyártott elfogóvadász-változatMe 262 A-1b Együléses elfogóvadász-modell, melyet a 4 db 30 mm-es MK 108 gépágyú mellett, 24 db 55 mm-es R4M levegő-levegő rakétával is felszereltekMe 262 A-2a „Sturmvogel” Együléses sorozatgyártott vadászbombázó-változat, melyet 2 db 250 kg-os, vagy 2 db 500 kg-os, vagy 1 db 1000 kg-os bombával lehetett felszerelniMe 262 A-5a Felderítő változatMe 262 B-1a Kétüléses kiképző repülőgép4 db 30 mm-es MK 108 gépágyúvalMe 262 B-2a Kétüléses éjszakai-vadász változat, melyet 2 db MK 108 gépágyúval felszereltek ferdén a pilótafülke mögött (innen a „Schräge Music” elnevezés), vagy 48 db 55 mm-es R4M rakétávalMe 262 C 3 db kísérleti modell, melyek a felszálláshoz segédrakéta-hajtómüvet kaptakMe 262 D Kísérleti modell az SG 500 „Jagdfaust” fegyverrel felszerelve (12 db huzagolt aknavetőcsövet építettek ferdén az orr-részbe)Me 262 E Kísérleti modell az 50 mm-es MK 214 ágyúvalvagy 48 db R4M rakétával felszerelveAVIA S-92 Az együléses Me 262 A-1a vadászgép cseh elnevezése, melyből 1945 után 5 db-ot szereltek összeAVIA CS-92 A kétüléses Me 262 B-1a gyakorlógép cseh elnevezése, melyből 1945 után 3 db-ot szereltek összeMe 262 A-1c Amerikai változat (!) General Electric J-85 hajtómüvel, amely 2002 áprilisában repült először (!!!)Me 262 B-1c Amerikai változat General Electric J-85 hajtómüvel, amely 2002. november 25-én emelkedett először a levegőbe
Az európai harcok már a végéhez közeledtek, amikor a németek tengeralattjárókon titkos szállítmányokat juttattak a szövetséges Japánba. Ezek elsősorban a tudományos és technikai újításokat tartalmazták, köztük az Me 262 sugárhajtású repülőgép rajzait is. A Japán Császári Hadsereg részére tervezett Ki 201 „Karyu” (Tüzsárkány) nevü vadászgép építési munkálatait azonban a II. világháború végéig már nem tudták befejezni. Ellenben a haditengerészeti vadászbombázó-változatú Nakajima J8N1 „Kikka” (Narancsvirág) 2 db prototípusa még időben elkészült. A leendő szériát 1 db 500 vagy 800 kg-os bomba hordozására alakították át. Hajtómüve a mindössze 475 kg tolóerejü Ne 20 volt, melyet a BMW 003-ból fejlesztettek. Az első mintapéldánya 1945. augusztus 7-én emelkedett először a levegőbe, ám a négy nappal későbbi berepüléskor lezuhant. A második prototípusát már nem tudták kipróbálni, mert Japán szeptember 2-án kapitulált.
Röviddel a háború után a cseh AVIA-gyár a még fellelhető alkatrészekből összeszerelt 5 db együléses Me 262 A-1a-t S-92, valamint 3 db kétüléses B-1a-t pedig CS-92 jelzéssel. A repülőgépek az 50-es évekig álltak szolgálatban a csehszlovák légierőnél.A szovjetek 1945 után szintén „klónozták” az Me 262-őt. A Szuhoj Szu-9 együléses vadászgép – a Jumo 004-ből másolt – RD-10 jelü hajtómüvel készült el. Az első berepülési próbák 1946-ban kezdődtek a Szu-9-cel. Fegyverzete 1 db 37 mm-es és 2 db 23 mm-es gépágyú, valamint 2 db 250 kg-os vagy 1 db 500 kg-os bomba volt. A kísérleti gép továbbfejlesztett változata a módosított szárnyú Szu-11 lett, melyet már az 1.300 kg tolóerejü Ljulka TR-1 sugárhajtómüvekkel építettek. Végül azonban az Me 262-höz való nagy hasonlóság miatt sorozatgyártását mégis törölték.Az Me 262 sikertörténete azonban ezekkel a kísérletekkel még nem ért véget. A repülőgépet ugyan hosszabb időre elfelejtették, de a vele szerzett tapasztalatok és a müszaki megoldások tovább éltek, sőt meghatározták még a világ repülőgépgyártását is. A Messerschmitt tervezőirodában egykor megálmodott hátranyilazott szárnyú modell, a nagysebességü repülőgépek előfutára volt. Az ilyen konstrukciójú gépek fölénye már a koreai háborúban egyértelmüen megmutatkozott, igazolva ezzel az Me 262 eredeti célkitüzéseit. Ezen kívül az újabb generációt képviselő sugárhajtómüvek megjelenése bizonyította, hogy sikerült a korai „gyermekbetegségeket” kijavítani. E hajtómüvek nemcsak megbízhatóbbak lettek, hanem alkalmassá váltak a nagyobb teljesítmények elérésére. Ezekhez az eredményekhez azonban az egykori Jumo és BMW típusokkal szerzett tapasztalatok is kétségtelenül hozzájárultak.
A „Csipkerózsika” álom az 1990-es évek végén (!) váratlanul véget ért. Amerikában ugyanis elhatározták, hogy eredeti formában legyártanak 5 db kitünő vonalvezetésü repülőgépet, melyhez a modern 1.340 kg tolóerejü General Electric J 85 utánégető nélküli hajtómüvet használták fel. A hagyományoknak megfelelően meghagyták az Me 262 (!) elnevezést, sőt még az 1945-ben abbahagyott szériaszámozást is folytatták. Így kapta az együléses változat az új A-1c, míg a kétüléses modell a B-1c jelzést. A „megújult” típus első repülése 2002 áprilisában történt.
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
Pontosan két évvel ezelőtt bemutatkozó interjút készített Tőrös István dr. Bali Tamás ezredessel, aki akkor vette át az MH Kiss József 86. Helikopterdandár parancsnoki beosztását. Két év után ismét van miről beszélgetniük.
Amennyiben feliratkozik alkalmi hírlevelünkre, postafiókjába küldjük a legfrissebb híreket!
E-mail cím:
Megszólítás:
A hírlevél feliratkozáshoz el kell fogadni a feltételeket.