Az összetartozás jelképe

A harcihelikopter-ezred története

Az alakulat jogelődje, a 86. önálló vegyes repülőszázad 1958. december elsején alakult meg Kecskeméten, MN 6690 fedőnévvel. (Részlet a Honvédelmi Minisztérium 0066/1958. számú parancsából, mely rendelkezik az alakulatoknál használatos MN-számokról: "A teljes hadrendi elnevezés nyílt használata a fegyveres alakulatoknál tilos. Ez titoktartás szempontjából teljesen indokolt. Az ilyen alakulatok fedőnevet kapnak. Ez a fedőnév biztosítja a polgári szervekkel való kapcsolatot. Ezt a számot kell az alakulatnak minden nyílt megnyilatkozás során használni!") Az alegység egy szállítórepülő-rajból (négy Li-2-es), egy futárrepülő-rajból (három Jak-18-as és négy Jak-12-es) és egy célrepülőrajból (három Il-28-as) állt. Idetartozott még a helikopterraj megmaradt Mi-4-ese, de ez csak tároláson volt, senki nem repült vele. 1961. szeptember 16-án a századot osztályszintre fejlesztették, az új megnevezése 86. önálló vegyes repülőosztályra változott. A szervezetbe ekkor három repülőszázadot állítottak fel, a tüzérhelyesbítő felderítőszázad (öt Il-28-as és egy UIL-28-as), a futár- és szállítószázad (négy Li-2-es, három Jak-18-as és négy Jak-12-es) és a helikopterszázad (hat Mi-1-es és egy Mi-4-es tároláson). 1962. szeptember 27-től az alakulat megnevezése 86. vegyes repülőosztályra változott, és átkerült a 2. Honi Légvédelmi Hadosztály alárendeltségébe. 1968. október elsején felállították az MN 86. önálló helikopterezredet, mely állománytábla szerint három helikopterszázadból (16 Mi-8-as, 22 Mi-1-es, 22 Ka-26-os) és egy szállítórepülő-rajból (négy Li-2-es) állt. 1969. február 12-én érkeztek az első Mi-8-asok, majd 1970 őszén az első Ka-26-osok az alakulathoz. 1969. május 5-e és 1970. május 31-e között az ezred áttelepült Szentkirályszabadjára. 1970. május 15-től az ezred részt vett a tiszai árvíz mentési feladataiban, melynek során 4150 főt mentettek ki. 1971. december elsején megalakult a MN 87. szállítóhelikopter-ezred. 1978. augusztus 24-én kerültek Szentkirályszabadjára az első Mi-24-es helikopterek. 1984. április elsejei hatállyal az alakulat megnevezése MN 87. harcihelikopter-ezredre változik, és átkerül a csapatrepülő-parancsnokság alárendeltségébe. 1987. március elsején dandárszintre fejlesztik az alakulatot, majd 1990. augusztus 8-tól ismét az ezredszintü szervezeti formára térnek vissza. 1991. december 11-én az alakulat felvette az MH 87. Bakony harcihelikopter-ezred nevet. A haderőreform keretében 2004. április elsején az alakulat megszünt, a repülőtechnikát és a személyi állományt átvezényelték Szolnokra. 2004. május 24-én megalakult az MH 86. Szolnok helikopterezred, az MH 87. Bakony harcihelikopter-ezred és az MH 89. Szolnok vegyes szállítórepülő-ezred összevonásával.Kérek minden olvasót, vegye figyelembe a felidézett történetekkel kapcsolatban, hogy minden ember, aki emlékeivel segített összeállítani ezt az anyagot, fenntartja magának a pontatlan emlékezés jogát, és biztos benne, hogy szándékosan senkit és semmit nem hagyott ki a felidézett eseményekből!

A harcihelikopter-ezred jelvénye

A rendszerváltásnak köszönhetően a hadseregben komoly változások kezdődtek. Szentkirályszabadján többen felvetették, hogy készüljön ezredjelvény. A kezdeményezést az akkori parancsnok, Simon Jójárt Sándor János (jelenleg) nyugállományú ezredes is támogatta. 1989 végén hivatalosan is enyhült a szovjet mintájú titkolózás, és engedélyezték, hogy az alakulatok nevet válasszanak és ezredjelvényt készítsenek. Az alakulat vezetése Balog Miklós (jelenleg) nyugállományú századost kérte fel a jelvény megtervezésére. Egy szép kivitelü jelvényt akart készíteni, mely utal az alakulat feladatára is. Sokan javasolták, hogy a jelvény ovális alakú legyen, hasonlatosan a néphadsereg idejében hordott Killián-iskola jelvényéhez. Hosz­szas rajzolgatás kezdődött, nagyon sok skiccel, végül két változat készült, melyekben a jelvény kerete óarany, benne az alakulat nevével, a Bakony felirattal. Az óarany a minőség és a hagyománytisztelet jelképe, de a karjelzéseken ezt sárga cérnával hímezték ki. Az első világháború idején használt pilótajelvények motívuma, az olaj- és tölgyfaág került a jelvény aljára. A központi motívum a régi százpengősön látható nagyméretü, széttárt szárnyú turulmadár lett, melynek szárnyai kilógnak a jelvényből. A jelvény háttere kék, mely az eget és a repülőcsapatokat szimbolizálja. A turul mögött ferdén végigfutó nemzeti trikolór utal arra, hogy ez egy magyar alakulat jelvénye. A kék mező alján látható Mi-24-es az alakulat legmagasabb technikája, és ez a harcihelikopter-ezredre is utal. A másik változat fő különbsége az volt, hogy kisebb volt a turul, és nem lógott ki a jelvényből a szárnya. Mindenkinek tetszettek a vázlatok, amelyek valóban szépre sikeredtek, és végül a nagy turulmadár került bele az alakulat jelvényébe. Radnai Róbert közalkalmazott készítette el a vázlatok alapján a jelvény grafikáját. Az ezred vezetése úgy döntött, hogy elkülönít 35 000 forintot a jelvény kihímeztetésére, hogy minél hamarabb hordhassa az állomány az egyenruhákon. Győrben készültek el a karjelvények, melyeket a hímző úgy vállalt el, hogy a háttér kék színe nem varrva lesz, hanem kék posztóra készül a jelvény, mert problémás a háttér kihímzése. Ez nem volt kizáró ok, ezért megrendelték, de amikor megérkezett a nagy csomag a felvarrókkal, akkor mindenki meglepetésére mégis hímezett lett a kék háttér. Az állomány minden tagja két karjelzést kapott, melyek hamarosan felkerültek az egyenruhákra. Veszprémben készültek el az ezredjelvény-matricák, melyek népszerü szóróanyagként funkcionáltak. Eljött 1993, amikor hivatalossá lehetett tenni a jelvényeket. Felküldték a jelvény meglévő grafikáját, ez azonban nem felelt meg a követelményeknek két pontban: nem lehetett trikolór a jelvényben, és nem fért bele az előírt nyolc centiméteres körbe. Leküldték a központi leírást a karjelvények formai követelményéről, és ezek alapján Balog Miklós nyugállományú százados elkészítette a hivatalosan elfogadható jelvény tervezetét. Láttam néhány megmaradt eredeti felterjesztési jelvényrajzot, melyet nem zúztak be, és részrehajlás nélkül állíthatom, hogy a "bakonyos" ezredjelvény volt a legkidolgozottabb és a legszebb kézzel festett vázlat az összes közül. Az újjáterveztetett jelvény kerek, az óarany pedig narancssárga lett. A nemzeti trikolórt nemzetiszínü ék váltotta fel. A bizottság ezt a tervezetet elfogadta, de sem szépségében, sem népszerüségében nem közelítette meg az eredetit. A Honvédelmi Közlöny 1994. évfolyam 9. számában, a 2/1994. számú parancsban rendszeresítették az ezredjelvényt, majd a rendszeresítő parancs után központilag legyártották a karjelzéseket, amelyet csak nagyon kevesen hordtak.

Az 1. harcihelikopter-század jelvénye

A század tagjai felvetették, hogy válasszanak saját nevet, és tervezzenek századjelvényt, melyet az akkori századparancsnok, Mihály Péter (jelenleg nyugállományú) ezredes támogatott. A névválasztás során Balog Miklós (jelenleg) nyugállományú százados javaslata, a magyar hitvilág fontos madara, a kerecsensólyom nyert, mely egy gyors, ügyes és olyan agresszív ragadozó, hogy sok esetben más ragadozó madaraktól is elveszi a zsákmányt. Úgy gondolták, hogy ez a ragadozó madár fejezi ki legjobban a századot, ezért Balog századost a századparancsnok felkérte, hogy készítsen egy tervezetet a századjelvényre. Az általa készített jelvény pajzs alakú volt, benne egy markáns, harcias kinézetü kerecsen csólyommal.

A jelvény végleges formáját a századnál szolgáló Nagy Lászlóné (jelenleg) nyugállományú törzszászlós készítette el, aki porcelánfestőként nagyon ügyesen rajzolt. A század tagjai összeültek a tanteremben, és elkezdődött a rajzolgatás. Mindenki tehetett javaslatot, hogy milyen legyen, végül elkészült a részletes kidolgozású jelvény. A tagság szerette volna a hajózóruhán is hordani a századjelvényt, ezért keresték a lehetőségét a jelvény elkészítésének. Nagy Lászlóné (jelenleg) nyugállományú törzszászlós elvállalta, hogy speciális festékkel kipróbálja, hogyan mutat a jelvény textilre festve. Egy ügyes porcelánfestőnek nem jelentett gondot, ezért a századjelvény nagyon igényes és részletesen kidolgozott lett. A századból mindenki akart magának belőle, ezért meg kellett oldani a sokszorosítást. A sorozatban készült jelvények is hasonló technológiával készültek, annyi különbséggel, hogy Gyurcsány Zoltán (jelenleg) őrmester textilre szitázta a körvonalakat, majd kifestették, és rávarrták piros filcre. A kézi festés miatt nem volt két teljesen egyforma jelvény, de a szitázott körvonalak és az azonos festési séma miatt hasonlóak voltak. A jelvény pajzs alakú, kék háttérrel, mely a repülő fegyvernem színe. A fő motívum, a kerecsensólyom a kék mező közepén, alatta a végeinél aláhajtott íves sárga szalagban kerecsen felirat. A jelvény alsó csúcsából két keresztbe tett tölgykoszorú indul ki, melyek közrefogják az íves nemzeti trikolórt és a pajzs széleinek kétharmadát. A kerecsensólymot két színösszeállításban festették ki, volt barnás és szürkés árnyalatú. A hivatalos engedélyeztetés során ez a jelvény sem felelt meg a követelményeknek, mert tizenegy centiméter magas volt, és szerepelt benne a trikolór. A hivatalosan elfogadott változat kerek lett, piros szegéllyel, a trikolór helyére zöld mezőt és a madár testét rajzolták. A Honvédelmi Közlöny 1994. évfolyam 9. számában, a 2/1994. számú parancsban rendszeresítették a századjelvényt, majd a rendszeresítő parancs után központilag legyártották a karjelzéseket. Ez a jelvény még a központilag kihímzett változatban is szép lett! Később a század készíttetett matricát a jelvényből, majd hímeztettek új századjelvényt, mely kerek alakú lett, fehér vagy zöld háttérrel, belehímezve a pajzs alakú jelvény kicsinyített mása.

A 2. harcihelikopter-század jelvénye

Miután az ezred vezetése engedélyezte a századjelvények készítését, a század tagjai is szerettek volna saját jelvényt tervezni. Király Csaba (jelenleg) nyugállományú százados felvetette a főnix nevet. A phoenix (főnix) egy mitológiai madár, aki a történet szerint a tüzben elég, majd a hamvaiból újjáéled. Ezzel ez a madár az elpusztíthatatlanság és az újjászületés jelképe lett. Ez a névválasztás utalás volt arra, hogy a századot sokszor átszervezték a megalakulása óta, és mindig képes volt újjászületni. A század tagságának tetszett a név, ezért megszavazták, majd az alegység tantermében összegyültek, és Király Csaba (jelenleg) nyugállományú százados felvázolta az elképzeléseit. A közös javaslatok alapján elkészült a végleges változat, mely pajzs alakú lett, a tetején, a végeinél aláhajtott sárga szalagban phoenix felirat látható. A jelvény kék háttere az eget jelképezi, alsó részében a lángoló tüz látható, melyből a sárga főnix emelkedik fel. A madár fején fekete korona van, a csőre és a lábai piros színüek. A századjelvényt vászonra szitával festették fel, majd fekete, ritkább esetben fehér filcre varrták fel. Sajnos ez a jelvény sem felelt meg az előírásoknak, ezért át kellett tervezni. A hivatalos változat kerek lett, fehér háttérrel. A jelvény aljáról kikerült a lángoló tüz, helyette néhány lángnyelv látható a háttérben. A madár alakja is megváltozott, mert a szárnyai felfelé ívelnek, a korona, a csőr és a lábak sárga színüek lettek. A századjelvényt a Honvédelmi Közlöny 1994. évfolyam 9. számában, a 2/1994. számú parancsban rendszeresítették, majd a rendszeresítő parancs után központilag legyártották a karjelzéseket. A század készíttetett matricát a jelvényből, később (miután elfogytak a korai pajzs alakúak) hímeztették a századjelvényt, mely a hivatalos változathoz képest a madár színezésében különbözött.

Az 1. szállítóhelikopter-század jelvénye

Ennél az alegységnél is felmerült a századjelvény-tervezés kérdése. A tagságtól várták a javaslatokat a század elnevezésére, ezért néhányan próbáltak valami találót keresni. Két javaslat érkezett, Krenács János (†) alezredes javasolta, hogy Szárnyas Elefánt legyen a század neve, mert a Mi-8-as olyan erős és teherbíró, mint az elefánt. Cordier Endre (jelenleg) nyugállományú százados pedig a Borzot javasolta századnévként, mert látott egy természetfilmet, melyből kiderült, hogy a borz párban megy élelmet gyüjtögetni, összeszedik a kukoricát, majd a hím hanyatt fekszik, és annyi csövet fog össze, amennyit bír, ezután a nőstény pedig hazahúzza. A "Minyó" is annyi terhet visz, amennyit csak bír, ezért találó a párosítás, sőt ez a név még humoros szójátékként is megállta a helyét! Hogy hívják azt a helyet, ahol sok a borz? Borzalom, ezenkívül az elején ott a bor, ezért nem lehet rossz! A pilóták megszavazták, így név már volt, de a jelvény megrajzolására nem volt vállalkozó, ezért ők is Balog nyugállományú századost kérték fel a feladatra. A jelvény íves oldalú pajzs alakú, háttere kék színü, mely a repülősök színe, sárga kerettel. Középen a nagyméretü fekete és fehér színü borzfejjel. A századjelvényt vászonra, szitanyomással készítették el, melyet fekete filcre varrtak fel, és készült belőle matrica is. A századjelvényt a Honvédelmi Közlöny 1994. évfolyam 9. számában, a 2/1994. számú parancsban rendszeresítették, majd a rendszeresítő parancs után központilag legyártották a karjelzéseket.

A JETly webáruházban (www.shop.repulonap.hu) Ön is kedvére válogathat a felvarrók széles kínálatából!