Oldalunkon bemutatott képgalériáinkat igyekszünk mindig egy-egy különlegesebb esemény, illetve típus kapcsán megalkotni, nem lesz ez másképp most sem. Választásunk ezúttal a repülős berkekben igazi kuriózumnak tekintett MiG-25-ös elfogó vadászrepülőgépre esett, abból is az egyik kiképző változatra, a MiG-25PU-ra! Vegyük szemügyre a különleges orr-résszel ellátott repülőgépet, csatolt olvasmányként pedig mellékeljük a felderítő változatban is megalkotott MiG-25-ösről már korábban közölt, legfontosabb tudnivalókat.
Kapcsolódó részlet az R, azaz Razvedcsik - Az orosz medve szemei és fülei c. cikkből (Zsig Zoltán - Aranysas)
Hasonlóan más országokhoz, az orosz haderőnek is nagy szüksége van légi felderítési információkra. A jelenleg szolgálatban lévő típusokat a szovjet időkből örökölték. Habár egyes képességeik még ma is figyelemre méltóak, de mégiscsak eljárt felettük az idő.
A légi felderítés szinte egyidős a katonai repüléssel, a pilóták számára a magasból szó szerint kitárulnak a lehetőségek. Vizuálisan is végezhetnek megfigyelést, de az ilyen célra felszerelt speciális repülőgépek sokkal alkalmasabbak a felderítésre. Olyan típusokra van szükség, amelyek optimális körülmények közt, megfelelő sebességi és magassági tartományban képesek elérni a kijelölt területet. Minden feladatra alkalmas repülőgép nem létezik, ezért eltérő típusokat, változatokat használnak.
A Szovjetunióban a legtöbb gépet nem kifejezetten felderítésre konstruálták, hanem bombázókat vagy vadászokat alakítottak át. Egyes esetekben az önvédelmi vagy csapásmérő képességet is megtartották. A típusjelben szereplő R betü (razvedcsik) mutatja a feladatkört.
A felderítés célja információszerzés az ellenség földi és tengeri objektumairól, a terepviszonyokról, az időjárásról és más olyan körülményről, amely szükséges a különböző parancsokságoknak, hogy a harctevékenységüket megszervezzék, végrehajtsák. Három főbb kategóriába osztályozhatók a prioritástól, valamint a behatolási mélységtől függően. A saját vonalaktól való távolságot figyelembe véve hadászati, hadmüveleti és harcászati felderítést különböztettek meg a régi szovjet besorolás szerint.
A sebességrekorderek
A MiG-25-ösök speciális változatait szintén használják, igaz, alig néhány példány maradt. A 60-as években a P jelzésü vadászokkal párhuzamosan fejlesztették ki a felderítő változatot is. Ez valóban képes volt a 3 Mach sebességre, hiszen légellenállást növelő fegyverzetet nem hordozott.
A MiG-25RBS-nél a lokátor miatt nagy dielektrikus panel van az orrán
A korai MiG-25R-hez képest később jelentős módosításokra került sor. Az RB változatot az elsődleges feladatkörön kívül bombázásra is alkalmassá tették, a Peleng navigációs rendszer segítségével nagyobb magasságból viszonylagosan pontosan végezhették a dobást. Az ejtőlőszer szintén különlegesnek számít, a FAB-500M6 ugyanis hőálló borítást kapott, hogy a nagy sebesség következményeit elviselje.
A 70-es évektől kezdve sok egyéb változat is elkészült, jelenleg három, az RBT/RBF/RBS gépek használatáról találni beszámolókat. Ezek túlélték a vadászváltozatú 25-ösöket, az üzemeltetési költségek, a logisztikai nehézségek, az öregedő sárkányszerkezet és hajtómü ellenére nagy szükség van a képességeikre. Rugalmasan bevethetők nagyobb távolságban is, a repülési jellemzőik miatt jó az esélyük a túlélésre, és gyorsan visszaérnek.
MiG-25RU kétüléses elrendezését érdekesen oldották meg
A MiG-25RBT az optikai eszközökön kívül rendelkezik a Tangázs elektronikus felderítő berendezéssel. Ezzel széles frekvenciatartományban képes megfigyelésre és az információk rögzítésére.
A MiG-25RBF kifejezetten rádióelektronikai felderítésre specializálódott, amit a Sar-25-ös berendezéssel végeznek el. Az orrán dielektrikus panelek láthatók az optikai eszközök helyett, és csak egy függőleges kamera maradt meg, amely helymeghatározásra szolgál, ennek alapján kiszámíthatják a sugárzás forrásának helyét. A begyüjtött információkat a földre is továbbíthatja. Elektronikai zavarásra alkalmas berendezést szintén beépítettek.
A MiG-25RBS orrába a Sompol típusú oldalra néző lokátort építették be. A nagy felbontású radar a terep letapogatásán kívül észleli a mozgó célokat, nappal és éjjel egyaránt alkalmazható. Azt egyébként nem lehet pontosan tudni, hogy a másik típusnál említett hasonló nevü eszközök azonosak-e a 25-ösben alkalmazottakkal. Lehet, hogy igen, de az is elképzelhető, hogy a Tangázs (bólintás) és Sompol (puskavessző) olyan jól hangzó nevek, hogy ezt választották más berendezésekhez is.
A razvedcsik pilótáknak egyébként külön kétüléses oktatógépet gyártottak. A MiG-25RU-ban a PU-hoz hasonlóan az instruktor elöl és lejjebb ül, ezért nagyon furcsa a kialakítása. Így tudták biztosítani, hogy mindkettőjüknek egyaránt jó legyen a kilátása, de a „növendék” a bevetésre alkalmas változatnak megfelelő elhelyezést szokja meg. A vadászok kivonása után egyébként még a PU változat repüléséről is találni friss fotókat, valószínüleg a felderítő hajózók kiképzésére és ellenőrzésére használják ezt is.
MiG-25RBT
A MiG-25-ösök a Voronyezs bázison állomásoznak, valamint a Moncsigorszkon is megfordulnak, összesen kb. 10 darab lehet hadra fogható. A tervek szerint még legalább az évtized végéig rendszerben tartják ezeket, és korszerüsítésükre is sor kerül. Beépítik a GloNaSzSz navigációs rendszert, modernizálják a felderítő berendezéseket, az avionikát, a fülkébe képernyőket szerelnek, és megteremtik a lehetőségét az azonnali adattovábbításnak.
A MiG-25PU-ból talán már csak ez repül
Képgaléria: igor113.livejournal.com
A JETfly magazin 2000 óta szolgáltatja a friss hazai és nemzetközi híreket a katonai repülés világából! A töretlen bizalmat megköszönve kívánunk Olvasóinknak Kellemes Karácsonyi Ünnepeket és Repülős Élményekben Gazdag, Boldog Új Évet!
Amennyiben feliratkozik alkalmi hírlevelünkre, postafiókjába küldjük a legfrissebb híreket!
E-mail cím:
Megszólítás:
A hírlevél feliratkozáshoz el kell fogadni a feltételeket.