Az Egyesült Államok légiereje létrehozta az első, robotrepülőgépekből álló ezredet. A 432. Winget hat Predator- és egy műszaki század alkotja. A Predator-századok mindegyike legalább 12 robotrepülőgépből áll, esetenként azonban akár 24-ből is. A századokban egyenként négy-ötszáz fő teljesít szolgálatot. Amennyiben az egyik századot külföldre helyezik át, úgy az állománynak csupán a kétharmada hagyja el az Egyesült Államok területét, míg a maradék műholdas kapcsolat segítségével repüli a Predatorokat.
Jelenleg a 432. ezredbe hatvan MQ-1 Predator és hat MQ-9 Reaper (avagy Predator B) tartozik. A jelenlegi tervek szerint az ezred gépei ebben az évben várhatóan 75 000 órát fognak repülni, amelynek nagy része a harci feladatok teljesítéséből áll. A hadszíntéren szolgáló Predator robotrepülők havonta hat-hét küldetést repülnek majd, melyek időtartama átlagban meghaladja a 18 órát.
MQ-1 Predator – az első úttörők egyike
Az USAF tervei szerint az évtized végére 15 Predator-század felett szeretne rendelkezni, tehát minimum még egy robotrepülőgépekből álló ezred felállításával lehet számolni. Ezért az elkövetkező pár évben összesen 170 MQ-1 Predatort és 70 MQ-9 Reapert szereznek be. A két gép közötti különbség a tervezés szemléletében mutatkozik meg. A Predator elsősorban felderítőgép korlátozott csapásmérő képességekkel, míg a Reapert kimondottan csapásmérésre szánják, ám kiválóan el tudja látni a felderítési feladatokat is. A Reaper arzenáljában megtalálhatjuk a GPS- és lézervezérlésü bombákat, a Hellfire rakétákat és az SDB-t (Small Diameter Bomb). Nem mellesleg az MQ-9 olyan képességü felderítőeszközökkel rendelkezik, mint a Litening II vagy a Sniper XL konténerek. A Reaper a levegőben eltölthető idő hosszával fizet megnövekedett képességeiért, így „csupán" 24 órát tud repülni egyhuzamban.
MQ-9 Reaper (Predator B) – ügyesebb és okosabb, de rövidebb a lába
Ugyanakkor egy tipikus küldetés ritkán tart 18 óránál tovább, így az USAF lemondott arról, hogy légi utántöltésre alkalmassá tegye az MQ-9-et. A gépek beszerzése és üzemeltetése összehasonlíthatatlanul olcsóbb, mint egy olyan gépé, amelyben pilóta is ül, így olyan területeken, ahol nem kell ellenséges légi tevékenységgel számolni, a robotrepülőgépek lényegesen gazdaságosabbak a hagyományos csapásmérő gépeknél.
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
Pontosan két évvel ezelőtt bemutatkozó interjút készített Tőrös István dr. Bali Tamás ezredessel, aki akkor vette át az MH Kiss József 86. Helikopterdandár parancsnoki beosztását. Két év után ismét van miről beszélgetniük.
Amennyiben feliratkozik alkalmi hírlevelünkre, postafiókjába küldjük a legfrissebb híreket!
E-mail cím:
Megszólítás:
A hírlevél feliratkozáshoz el kell fogadni a feltételeket.