Rengeteg kérdőjel, de annál kevesebb tény áll rendelkezésünkre kevesebb mint egy nappal a Malaysia Airlines MH17 Amszterdam−Kuala Lumpur járatának katasztrófája után.
Ami biztos: a légitársaság 9M-MRD lajstromjelü Boeing 777-2H6/ER nagy hatótávolságú széles törzsü utasszállító repülőgépe 280 utassal és 15 főnyi személyzettel helyi idő szerint 12.14-kor rendben felszállt Schipol repülőtérről, hogy körülbelül 12 óra repülés után Kuala Lumpurban szálljon le.
A gép Németországon és Lengyelországon rendben átrepülve lépett be az ukrán légtérbe. A leadott repülési tervet követő, 33 ezer láb (10 ezer méter) magasságban repülő géppel folyamatos volt a radar- és rádiókapcsolat, a légiirányítók minden hívására rendben válaszolt. A repülőgéppel helyi idő szerint 15.20-kor szakadt meg a radarkapcsolat, ekkor tünt el a gép válaszjeladójának (transzponderének) jele a polgári légiirányítás radarképernyőjéről. A gép 36 kilométerre az ukrán−orosz határtól és szintén 36 kilométerre az utolsó radarészlelés helyétől zuhant le, Hrabove és Saktarszk települések között, egy müút közvetlen közelében, az ukrán kormány ellen harcoló erők ellenőrzése alatt lévő területen. A fedélzeten lévő utasok és a személyzet életét veszítette, a gép roncsai kigyulladtak.
Ezek után már csak a találgatások, a valószínü forgatókönyvek felvázolása lehetséges, hiszen ma délelőttig pontos, korrekt információkkal nem rendelkezünk. A gép valószínüsíthetően egy vagy több közepes hatótávolságú légvédelmi rakéta találata miatt zuhant le. Szakértők szerint ezt több ismertté vált tényező is alátámasztja. A gép minden kommunikáció, vészjelzés nélkül zuhant le. Ez a repülőgép rendszereinek nagyon gyors és katasztrofális meghibásodását valószínüsíti, hiszen a fedélzeti vészrendszerekkel (akkumulátorok, a gép alján kibocsátott apró, a légellenállás erejét kihasználó turbina) még mindkét hajtómü leállása esetén is van lehetőség egyrészt a repülőgép kormányfelületeinek irányítására, másrészt a rádiók használatára. A gép roncsai 15 kilométeres sugarú körben szóródtak szét, több nagyobb és számtalan kisebb roncsdarab a becsapódás előtt kilométerekkel zuhant a földre. Több, nyilvánosságra került videofelvételen is látható, ahogy a gép becsapódását jelző vastag, fekete füstoszlop előtt lebegnek a kisebb roncsdarabok a föld felé. Ez is azt valószínüsíti, hogy a gép nagy repülési magasságban robbanhatott fel.
Elméletileg mind Ukrajna, mind Oroszország fegyveres erői rendelkeznek olyan légvédelmi rakétarendszerekkel, amelyek különösebb erőfeszítés nélkül alkalmasak a 10 kilométer magasan repülő Boeing 777-es megsemmisítésére. A hírekben sokszor emlegetett BUK önjáró légvédelmi rakétakomplexum félaktív rádiólokátoros vezérlésü rakétái képesek elérni a gép repülési magasságát. Kérdés, kinek az ellenőrzése alatt volt a rakétaindító jármü, illetve kik ültek a rakétakomplexum harcálláspontján, indítójármüvében. Jelenleg mind az orosz, mind az ukrán katonai és politikai vezetés tagadja, hogy az ő ellenőrzésük alatt álló katonai egységek egyike lőtte le volna a maláj repülőgépet.
Az érintett légtérben július 14-e óta a polgári repülés tilos. Ez a „magassági védelem” elegendőnek tünhetett, hiszen az e felett repülő utasszállítókat nem fenyegetik sem a légvédelmi géppuskák, gépágyúk, sem a vállról indítható, kis (3-4 ezer méter) hatótávolságú, infravörös önirányítású légvédelmi rakéták, a szakadár fegyveres csoportok kedvenc fegyverei sem. Tegnap óta az érintett kelet-ukrajnai területek teljes magassága tiltott zónának számít.
Bonyolultabb a helyzet a kormányellenes erőkkel kapcsolatban. Fényképpel megerősített hírek szerint június 29-én elfoglaltak egy olyan ukrán légvédelmi rakétabázist (A 1402 megnevezéssel), ahonnan legalább egy, négy 9М38 vagy 9М38M1 légvédelmi rakétával felszerelt indítójármüvet zsákmányolhattak. Egy másik fényképfelvétel egy leponyvázott indítójármüvet mutat, állítólag a támadás napjáról, a katasztrófa helyszínéhez közeli településen, lakóházak között.
A katasztrófa után alig percekkel posztoltak a VKontakte orosz közösségi portálra az egyik ismert kormányellenes vezető nevében egy közleményt, melyben egy ukrán An−26-os lelövéséről számoltak be. A poszthoz két, a becsapódás helyszínén készített videofelvételt is csatoltak. Ezt a bejegyzést nem sokkal azután törölték, hogy kiderült: egy polgári Boeing 777-es zuhant le. A kormányellenes erők politikai képviselői tagadják, hogy közül lenne a repülőgép katasztrófájához, esetleges lelövéséhez. Ukrán kormányforrások ugyanakkor egyértelmüen őket nevezik meg mint a repülőgép lelövéséért felelős erőt.
A tragédia kivizsgálását nehezíti, hogy a 777-es a kormányellenes erők ellenőrzése alatt álló területre csapódott be. A jelentések, fényképek és videók alapján a helyszínt nem zárták le, ott bárki szabadon mászkálhatott. Számos híradás szerint fosztogatásokra, a gép roncsainak elmozdítására, elvitelére is sor került, pedig a háborítatlan roncsmező nagyon sokat segíthetett volna a katasztrófa okainak meghatározásában. Kérdéses a fedélzeti adat- és hangrögzítő rendszerek sorsa is: a kormányellenes erők szerint azokat már megtalálták, kiszerelték és Moszkvába kívánják küldeni. Kérdés, hogy a fegyveres konfliktus résztvevőjét, a gép katasztrófájának egyik elméletileg lehetséges okozóját mennyire fogják elfogadni mint pártatlan kivizsgálót.
A polgári légi közlekedés szabályai szerint a vizsgálatot Ukrajnának, az ukrán repülési hatóságoknak kellene vezetni, mert a gép az ország területén szenvedett katasztrófát. Csatlakozhat a gép gyártója, a Boeing s az amerikai légügyi hatóság, de minden olyan ország is részt vehet, amelynek állampolgárai életüket veszítették a katasztrófában.
Trautmann Balázs
Év végi kötelékrepülést hajtottak végre az MH vitéz Szentgyörgyi Dezső 101. Repülődandár pilótái tíz JAS-39 Gripen vadászgéppel. A kötelék gépei közül nyolc kiképzési repülést hajtott végre, és hozzájuk csatlakozott a készültségi géppár is.
Amennyiben feliratkozik alkalmi hírlevelünkre, postafiókjába küldjük a legfrissebb híreket!
E-mail cím:
Megszólítás:
A hírlevél feliratkozáshoz el kell fogadni a feltételeket.